Helytörténeti anyagok[Fotótár]

1827

Helytörténeti fotók
Kisfaludy Károly: vígjátékok – 1827

Kisfaludy Károly (1788-1830) költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

1817 tavaszán sorra jelentek meg művei: versek, elbeszélések, tanulmányok, kritikák. Történelmi tragédiái és az 1825-től folyamatosan megjelenő társadalmi vígjátékai a vidéki és a fővárosi színházak kedvelt darabjai voltak. Mai napig népszerűek és játszottak vígjátékai:
- Kénytelen jószívűség (1827)
- Szeget szeggel (1827)
- Hűség próbája (1827)
Emlékezetére alakult 1836-ban a Kisfaludy Társaság, amely mindig halála utáni vasárnap tartotta közgyűlését.
érdekesség
Kisfaludy Károly sírja Budapesten /Kerepesi temető/

érdekesség

Magyar Tudományos Akadémia törvénybe iktatása - 1827

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete. A magyar nyelv és kultúra ügyét szolgáló társaság alapítását 1827-ben iktatták törvénybe. Ettől kezdve számítjuk a reformkort. Az országgyűlés a nyelvhasználat terén részeredményt ért el: ettől fogva a törvényeket magyarul és latinul fogalmazták meg.

A Pozsony városában megrendezett 1825–27-es országgyűlést szokás az első reformországgyűlésnek, a reformkor kezdetének tekinteni, hiszen 13 év után először ült össze a magyar diéta. Már az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását. A reformkor legnagyobb alakja, Széchenyi István az 1825-ös országgyűlésen ajánlotta fel 1 évi jövedelmét egy tudós társaság megalapítására. Az Akadémia létrejötte 1827. augusztus 18-án nyerte el a királyi szentesítést. Székházának felavatásra 1865. december 11. napján került sor.
érdekesség

Magyar Tudományos Akadémia székháza

érdekesség
Helytörténeti fotók

Első magyar „kortárs” verses kötet megjelenése - 1835

Nemeskéri Kis Pál vagy Kiss Pál (1793-1847) pedagógus, római katolikus pap, költő, publicista, a Magyar Tudós Társaság tiszteleti tagja. 1835-ben kiadott irodalmi szöveggyűjteményébe újító módon elsőként vette fel a kortárs magyar irodalom nagyjainak munkásságát és műveit. A kötetben résztvevő kortársak: Virág Benedek, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Fáy András, Kölcsey Ferenc, Jósika Miklós, Czuczor Gergely, Vörösmarty Mihály, Bajza József és mások.
érdekesség

Nemeskéri Kis Pál szorgalmazta a magyarországi népiskolákban, a korban újszerű módszer bevezetését, miszerint a nagy létszámú tanulókat kisebb csoportokra osztották, és azok élére tehetséges, csoporttársaik előmenetelével foglalkozó diákokat jelöltek ki.
érdekesség

Magyar nemesi ellenállás – Hűtlenségi perek - 1835

1835. március 2-án meghalt I. Ferenc. A trónt legidősebb fia, V. Ferdinánd (1835-1848), osztrák császárként I. Ferdinánd örökölte, aki terheltsége révén alkalmatlan volt a kormányzásra. Az Osztrák Monarchia tényleges irányítását egy titkos tanácsadó szerv, az Államkonferencia vette kezébe. A változás nem kedvezett a magyar ügynek, a látványos megfélemlítés és megtorlás politikája váltogatta egymást. Az udvar gyors eredményre törekedett, hiszen az esedékes újoncmegajánlás miatt a három év múlva következő diétát össze kellett hívni. A Királyi Táblán 1835 és 1838 között 22 pert indítottak. Törvényes ítéletekkel akarták a közélet veszélyesnek ítélt szereplőit kiszorítani a politikából.
érdekesség

Perbefogottak:

Wesselényi Mikós bárót hűtlenségi és felségsértési váddal perbe fogták, mivel kapcsolatot tartott fenn a szervezkedő fiatalokkal és Kossuthtal. A királyi tábla háromévi börtönbüntetésre ítélte, bár a hűtlenség vétkét nem látta bizonyítva. Az országgyűlési ifjak vezetőjét, Lovassy Lászlót tíz évre ítélték, amit meg is kezdett Spielberg várbörtönében. A következő letartóztatott a Törvényhatósági Tudósításokat szerkesztő Kossuth Lajos lett 1837 májusában.
érdekesség
Helytörténeti fotók

Kisfaludy Társaság megalapítása – 1836

A Kisfaludy Társaságot Kisfaludy Károly barátai és írótársai alapították, 1836. november 12-én, Pesten. Működésének célja kezdetben a költő összes műveinek kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének s a hazai szépirodalom támogatásának. A társaságot 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt.

A 19. század első felének nagy írói és irodalmárai hozták létre a társaságot, s nem merült ki Kisfaludy Károly műveinek kiadásában és emlékszobrának felállításában, sokat tettek a magyar irodalom fejlesztése és terjesztése érdekében. Pályázataik nemcsak szépirodalmi, hanem irodalomelméleti alkotások létrehozására is ösztönöztek. Ellenezték, hogy az irodalmi gondolkodást befolyásolja a politika.

1846-ban megindították Hellén könyvtár c. könyvsorozatukat, amelyben Aesopus meséit, Püthagorasz és más klasszikus szerzők műveit jelentették meg. Nemzeti könyvtár és Külföldi regénytár címeken is indítottak könyvsorozatokat.

Alapítótagok:

Bajza József; Bártfay László; Czuczor Gergely; Dessewffy Aurél; Fáy András; Kölcsey Ferenc; Szinnyei József; Szontágh Gusztáv; Toldy Ferenc; Vörösmarty Mihály
érdekesség

Kisfaludy Károly

érdekesség

Magyar a hivatalos nyelv – 1836

A magyar nyelv 1836 óta a hivatalos nyelv Magyarországon, 1844 óta pedig az ország kizárólagos hivatalos nyelve. Egészen addig a hivatalos nyelv a latin volt.

A 18. században a magyar felvilágosodás kényszerült felismerni, hogy az anyanyelvi szókincs nem elég választékos a megnövekedett irodalmi igények kielégítésére. Ennek következtében írók egy csoportja, köztük kiemelkedően Kazinczy Ferenc elkezdte a magyar szóanyag kibővítését, megújítását. Néhány szót lerövidítettek, számos nyelvjárási szót elterjesztettek az egész nyelvterületen (például cselleng), kihalt szavakat feltámasztottak (például dísz), és természetesen sok szót a képzők segítségével hoztak létre. Ezt a mozgalmat nevezzük a nyelvújításnak, amely több mint tízezer szóval gyarapította a szókincset, s még világviszonylatban is kiemelkedően sikeres nyelvpolitikának tekinthető. A magyar nyelv 1836 óta Magyarország hivatalos nyelve a latin nyelv helyét átvéve.
érdekesség

A magyar helyesírást elsőként szabályozó kiadvány, 1832

érdekesség
Helytörténeti fotók

Athenaeum folyóirat - 1837

Athenaeum címmel első ízben Bajza József és Vörösmarty Mihály adtak ki politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot 1837 és 1843 között.

A Beöthy Zsolt által szerkesztett, hasonló című folyóirat 1873-1874-ben jelent meg. Ugyanezzel a címmel jelent meg 1892 és 1947 között a Magyar Filozófiai Társaság kiadásában philosophiai és államtudomány alcímmel egy folyóirat Pauer Imre és Alexander Bernát szerkesztésében. Athenaeum humántudományi folyóirat címmel 1991-ben is megjelent egy folyóirat, főszerkesztője Bacsó Béla.
érdekesség

A névadó Pallas Athéné szobra

A folyóiratok névadója az Athenaeum, Pallasz Athéné (latinul Athenae) görög istennő híres ókori temploma volt.

érdekesség

Sobri Jóska betyár halála – 1837

Sobri Jóska (1810-1837), más változatban Zsubri Jóska, eredeti nevén Pap József, a maga idejében rettegett útonálló volt, aki később legendás dunántúlibetyárként vált közismertté.Körülötte valóságos kultusz alakult ki mesék, dalok és táncok őrzik emlékét.

Az országban gyakoriak voltak a rablások, melyeket akkor is az ő számlájára írtak, ha nem ő követte el. Veszélyessé vált az utazás. A kancellária a bűnözés megállítása érdekében mozgósította hat vármegye katonaságát és valóságos hajtóvadászatot rendeltek el ellene. Sobri Jóska fejére 100 arany vérdíjat tűztek ki.

Sobrit és öt társát 1837. február 17-én kerítették be Somogy és Tolna vármegye határán, Lápafőnél. Itt a sarokba szorított betyárok bátran védekeztek, Sobri folyamatosan tüzelt a 30-35 főnyi katonára, de mikor rádöbbent, hogy körül van véve, a fegyvert maga ellen fordította és szíven lőtte magát.
érdekesség

Rózsa Sándor után a leghíresebb magyar betyárnak tartják. Nevezetessége azért is nagy teljesítmény, mivel Rózsa 65 évet élt, így lényegesen hosszabb idő alatt szerezte kétes hírnevét. Neve körül valóságos kultusz alakult ki, hiszen mesék, dalok és táncok őrzik emlékét. A Sobri Jóskáról szóló népballadák legtöbbje hetyke, magabiztos hangú, félelmet és halált megvető bátorságúnak állítja be. Itt is kifejezésre jut a betyármondákból ismert szemlélet, hogy a „gazdagot rabolja, szegényt segíti” és eszességével túljár az üldözők eszén. 2002-ben Sobri címmel kalandfilm készült életéről Szarvas Attila főszereplésével, Novák Emil rendezésében.

Sobri portré

érdekesség
Helytörténeti fotók

Kölcsey Ferenc halála /1838/

Kölcsey Ferenc (1790-1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság, alapító tagja.Leghíresebb műve a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból, Nemzeti Himnuszunk.

Kölcsey, a romantikus költő, 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Verseire általában nagy ellentétek jellemzők, a dicső múlt és a sivár jelen szembeállítása, a magyar nemesség erőteljes bírálata, a nemzetért való aggódás. Műveit nagy hatású, szuggesztív erejű költői képek alkotják. Halála hirtelen k, 1838. augusztus 23.-án, következett be.
érdekesség

A Himnusz keletkezésének napját,1989 óta a Magyar kultúra napjaként ünnepeljük.

A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

Gyermekkorában himlő következtében a bal szemére megvakult – ez a klasszikus Kölcsey ábrázoláson is látszik.

érdekesség

Pesti árvíz - 1838

1838. március 13-án a pesti lakosok arra ébredtek, hogy a védőgátak átszakadtak, és a Duna vize kilépett medréből. A vadul hömpölygő folyó elárasztotta az egész várost, melynek következtében több ezer ház omlott össze.A Duna március 15-i tetőzéskor a mai Nagykörút mentén volt a legmagasabb a víz. A Ferencvárosban 2,6 méteres vízmélységet mértek.Az árvíz miatt 50-60 ezren hajléktalanná váltak, és mintegy 22 ezren mindenüket elveszítették.

A szervezett mentés csak az árvíz másnapján indult meg, ugyanis a város vezetése bízott a megerősített védő töltésekben, így nem készültek fel ilyen méretű árvízre. Annak ellenére, hogy szinte azon nyomban megkezdődtek a mentési akciók, melyben az arisztokrácia tagjai közül is jó néhányan kivették részüket, számtalan ember lelte halálát a megállíthatatlan áradatban. Sokan egyszerűen belefulladtak vagy megfagytak a vízben, másokat pedig az omladozó házak romjai temettek maguk alá.

A mentés során hősiességével, segítő készségével és kitartásával kitűnt egy magyar nemes úr: Wesselényi Miklós báró, akit ezért az “Árvízi hajós”-nak neveztek el. Öt napon át csónakjával a város utcáit róva, szinte szünet nélkül mentette az embereket.

1838. március 13-18. között elpusztult a fejlődő főváros legnagyobb része: 4.252 házából 1.146 maradt csak épen.
érdekesség

Az árvíz első napjáról báró Wesselényi Miklós - aki a mentésben később maga is részt vett, a következőket jegyezte fel:

„Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett, valamint törni és forrni a jégtömegeket duzzadva emelő s újra szétzúzó hatalma a dühöngeni készülő Dunának. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van.”
érdekesség
Helytörténeti fotók

Petőfi Sándor első versei - 1839

Petőfi Sándor (1822-1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből kb. nyolcszázötven maradt ránk. A Nemzeti dal voltPetőfi Sándor egyik legismertebb verse, amely – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Első versei 1839-től jelentek meg.

A 19. század legfontosabb időszakának ő volt a költője, ő fejezte ki a kor lelkét, a nemzet géniuszát minden költőtársa közt legelhivatottabban: a hazafiérzést; a demokrácia eszméit, a szabadságszeretetet, és addig példátlan mértékben hatott a nemzetre. Működése azonban szorosabban a magyar irodalom és ízlés fejlődésében is korszakalkotó. Az ő költészete valószerűbb és magyarosabb, mint elődeié. Fantáziájának azzal a csodálatos erejével, hogy mindent költőivé tudott bűvölni, új tárgyakat hódított, új érzelmi forrásokat nyitott a magyar lírának. A fiú szeretetét, mely az egyszerű szülők iránt sem röstell megnyilatkozni, ő szólaltatja meg nálunk először nagyobb mértékben, ő énekli meg a szöghajú lányka helyett a feleséget is, ő emeli költői távlatba az Alföldet.
érdekesség

A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában a Forradalom első napján, 1848. március 15-én.Petőfi egyébként elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le. Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között.

érdekesség

Gyufagyár alapítása - 1839

Irinyi János magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, az egyik legtehetségesebb magyar kémikus.Irinyi József testvérbátyja.Egyik professzorának sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára, majd 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Ő alapította az első magyar gyufagyárat – gyújtófák gyára -1839-ben Pesten.

Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt.
érdekesség

Az Irinyi munkásságát tartalmazó Vegytan c. kötet

érdekesség
Helytörténeti fotók

Az Académiai Értesítő című folyóirat megjelenése – 1840

Az Académiai Értesítő 1840-ben indult. Alapítója Csengery János. Tartalma a magyar tudományos élet eseményeiről számol be, tudománypolitikai kérdések, tanulmányok, tudománytörténet, viták, a hazai és nemzetközi szakirodalom szemlézése kap benne szerepet.Jogelődje, a Magyar Tudománycímű folyóiratnak, amit 1956 óta a Magyar Tudományos Akadémia ad ki. A folyóirat székhelye Budapest, havonként jelenik meg.

érdekesség

Académiai Értesítő

érdekesség

Kossuth Lajos szabadon bocsátása - 1840

Az 1832-36-os országgyűlés idején, Kossuth Lajos, a pozsonyi eseményekről tájékoztató kéziratos újság szerkesztését kezdte meg,Országgyűlési Tudósítások címen. Az országgyűlés berekesztése után (1836-1837) Törvényhatósági Tudósítások címen állított össze ellenzéki szellemű lapot, ezzel megszervezte a reformellenzéket. A lapot betiltották, Kossuth Lajost “felségsértésért” négyévi börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1840-ben szabadult.

A megyék nevezetes eseményeiről szóló Törvényhatósági Tudósítások azonban alig egy évig jelenhetett meg. Hangneme, tartalma magára vonta a kormányzat haragját, betiltották. Éppen a 24. számot másolták, amikor Kossuthot 1837. május 4-én letartóztatták és bebörtönözték. Hűtlenségért négyévi börtönre ítélték. Fogsága idején megtanult angolul, tanulmányozta az államgazdaság és az ipar kérdéseit taglaló munkákat.

Az ország közvéleményének nyomására a felségsértési és hűtlenségi perek bebörtönzötteivel együtt Kossuth 1840 májusában szabadult. Egészsége helyreállítása érdekében Parádfürdőre utazott, ellátogatott szülőföldjére, Hegyaljára is.
érdekesség

Kossuth Lajos

érdekesség
Helytörténeti fotók

Pesti Hírlap - 1841

A Pesti Hírlap több, egymástól független, magyarországi politikai hírlap címe is volt.Az első Pesti Hírlap1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig. A Kossuth Lajos által szerkesztett politikai napilap, a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt. A Pesti Hírlap első száma 1841. január 2-án jelent meg. Az újság az 1848-as forradalom előtti évtized és a liberális ellenzék kiemelkedő orgánuma lett.

Az 1840-es években a cenzúraviszonyok enyhülésével már megjelenhetett a politikai sajtó Magyarországon.Landerer Lajos 1840 végén, egy antiliberális lapot szándékozott elindítani. A szerkesztőnek, az éppen politikai fogságából szabaduló KossuthLajost kérték fel, amivel azt szerették volna elérni, hogy a cenzúra keretei közé szorítsák tevékenységét.
érdekesség

A Pesti Hírlap

érdekesség

Pesti Magyar kereskedelmi Bank - 1841

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) Magyarország első mai, modern értelemben vett bankja volt. 1840. október 14-én jött létre Ullmann Móric vezérletével, de működését csak 1841-ben kezdte meg. Alapítói között volt számos tekintélyes budapesti (zsidó) kereskedő mellett Széchenyi István is. Fennállása során mindvégig Magyarország egyik vezető (1841-től 1867-ig az egyetlen) kereskedelmi bankja volt, s mint ilyen előkelő helyet foglalt el többnyire zsidó származású vezetőivel együtt a különböző összeesküvés elméletekben.

A pénzintézetet a második világháborút követően kiépült kommunista rendszer államosította. 1950-ben pedig átnevezte Magyar Külkereskedelmi Bankká (MKB). Utóbbit 1994-ben privatizálták.
érdekesség

Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete

érdekesség
Helytörténeti fotók

Petőfi Sándor első kötete – 1842

Petőfi Sándor(1822-1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Eredeti neve: Petrovics Sándor.A legismertebb magyar költő a világirodalomban, aki rövid élete alatt is rendkívül termékeny volt: közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből kb. nyolcszázötven maradt ránk.

1842. május 21-én az Athenaeumban leközölték A borozó című versét. Ez volt első megjelent alkotása – ekkor még Petrovics Sándor aláírással, de november 8-án ugyanitt a Hazámban,című költemény alatt már Petőfi Sándorként írta le nevét.
érdekesség

Petőfi levele Bajza Józsefnek:

A pápai tanuló 1842 májusában a következő levelet intézte Bajza Józsefhez, néhány vers kíséretében:

„Tekintetes Szerkesztő Ur!

Ha csekély munkácskáim a megjelenésre érdemesek, kérem őket az Athenaeumban felvenni. Gyenge erőmet továbbra is ajánlva vagyok

Tekintetes urnak alázatos szolgája

Petrovics Sándor

tanuló

Pápán, maj.5.1842”
érdekesség

Széchenyi István Académiai beszéde - 1842

A Magyar Tudományos Akadémia léte elválaszthatatlan Széchenyi István nevétől. Az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen ajánlotta fel a “legnagyobb magyar” “a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” birtokainak egy évi jövedelmét, amit 60 000 forintban állapított meg. Az 1830. november 17-én megalakult tudós társaságban Széchenyi a másodelnöki szerepet kapta, ebben a tisztségben mondta el az 1842. évi nagygyűlésen „A Magyar Académia körül” című előadását, mely nyomtatott alakban fennmaradt könyvtára töredékében.

Széchenyi visszapillant az Akadémia működésére a fennállása óta eltelt időszakban. A “legnagyobb magyar” mérsékelt tettekre, nemzeti műveltségre, nemzeti öntudatra szólít fel munkájában, mert: “a’ szólás még korántsem érzés, a’ nyelvnek pergése korántsem dobogása még a’ szívnek és ekkép a’ magyarul beszélő, sőt a legékesebben szóló is, korántsem magyar még.”

Továbbá arra is figyelmeztetett, hogy nem szerencsés a magyar nyelvet a nemzetiségek körében erőszakosan hivatalossá tenni, mert ennek erős ellenhatása lehet. Gondolatai sajnos nem találtak visszhangra.
érdekesség

„A Magyar Académia körül” című előadás kiadása, 1842

érdekesség
Helytörténeti fotók

A magyar nyelv hivatalossá tétele - 1844

A reformkor egyik fő követelése volt, hogy Magyarországon a magyar hivatalos nyelv legyen – 1844. november 13-án fogadták el a törvényt, amely a magyar nyelvet hivatalos államnyelvvé tette. Ma ezt a dátumot a Magyar Kultúra Napjaként tiszteljük.

A magyar nemzeti érzés erősítése céljából, Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844-re írt ki pályázatot, a Himnusz megzenésítésére. A bizottság elnöke, Egressy Béni 1844. június 15-én Erkel Ferencnek ítélte a fődíjat. Az irodalmi közvélemény hamar felismerte, hogy a nemzeti érzés, a nemzeti nyelvhivatalossá tételével válhat teljessé.
érdekesség

A Hymnus első oldala, 1823

érdekesség

Ganz Öntöde alapítása - 1844

Ganz Ábrahám (Svájc, 1814-Pest, 1867) vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője. Az iparosok akkoriban szokásos vándorútja során 1841-ben érkezett Pestre. Saját üzeméből alakult az a vállalat-együttes, amely a gépipar, a járműipar, a villamos-ipar számos területén működve világhírű találmányokkal, műszaki megoldásokkal jelentkezett. Az 1848-as szabadságharc idején ágyúkat és golyókat öntött. Ganz Ábrahám, a Széchenyi által kezdeményezett gőzmalom építésénél szerelőként dolgozott. 1844-ben már önálló öntödéje volt Budán. Kidolgozta a vasúti kocsik kerekeinek kéregöntésű gyártását, ennek tökéletesítésére több találmányt nyújtott be. Kéregöntési találmányát 1855-ben szabadalmaztatta. 1865-ben a császár személyesen fejezte ki legmagasabb elismerését. Két évvel később ünnepelték a százezredik kéregöntésű kerék gyártását. Sajnos a túlfeszített munka és családi problémái idegrendszerét kikezdték, 1867. december 15-én öngyilkos lett.

Életében sokat fordított szociális célokra, üzemében Magyarországon akkor egyedülálló nyugdíjas és betegpénztárt létesített.

érdekesség

Öntödei Múzeum

Budapest II. kerületében levő gyárat a kéregöntöde berendezéseit megőrizve a ma is látogatható Öntödei Múzeummá alakították.

érdekesség
Helytörténeti fotók

A Tízek Társasága– 1846

A Reformkor ifjúsága tapasztalva a szerkesztői önkényt, írói társulatot akart szervezni, amely a meglevő lapoktól függetlenül alapíthat lapot és azt saját irodalmi programja szerint szerkessze.

1846 tavaszán meg is alakította 9 jeles fiatal írótárs a Tízek Társasága elnevezésű csoportot, ennek tagja volt Petőfi mellett Jókai Mór, Tompa Mihály, Degré Alajos,Obernyik Károly, Pálffi Albert, Bérczy Károly, Pákh Albert, Lisznyai Kálmán és Kerényi Frigyes. A társaságnak célja volt emancipálni a szépirodalmat, és sajátorgánumukban érvényt szerezni az újabb irodalmi iránynak, mely épp oly nemzeti, mint romantikus volt, és a nép nyelve alapján akart nemzeti stílust fejleszteni.

A tizek kötelezték magukat 1846 márciusában, hogy az év közepétől számítva egy évig sehova sem írnak, csak a saját szépirodalmi lapjukba, melyet Pesti Füzetek címmel akartak megindítani. DeVahot Imre lapkiadó, bosszút állt rajtuk, mert a tízek közül öttől mindjárt júliusban leközölte olyan munkáikat, melyek régebbről nála maradtak. Eme irodalmi csíny miatt Petőfi összeveszett Vahottal, akit párbajra is hívott, de Vahot kitért a párbaj elől.
érdekesség

Vahot Imre lapkiadó, szerkesztő lapja

érdekesség

Vásárhelyi Pál halála - 1846

Vásárhelyi Pál (1795-1846) vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának tervezőmérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.A pesti tudományegyetem mérnöki karán 1816-ban diplomázott. 1829-ben rábízták a Duna terep- és vízviszonyainak felvételét. 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1838-ban rendes tagjává választották.1837-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a vaskapui víziút építése a Dunán. Széchenyi István felkérésére igent mondott, így a tervezésben és kivitelezésben is oroszlánrészt vállalt. Tervei alapján elkészült a Fertőt lecsapoló csatorna, amely a Hanságon biztosította a gazdálkodást.1846-ban a Tisza szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti Károlyi-palotában szívroham végzett vele. A Tisza szabályozása végül az ő tervei alapján készült el.
érdekesség

A Tiszavölgyi Társulat vezéralakjai Vásárhelyi Pál tervének megvitatása közben- 1846

érdekesség
Helytörténeti fotók

Vajda János buzdító, harcos költeményei - 1848

Vajda János (1827-1897) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda életműve sokoldalú, gazdag: nyelve, képei eredeti személyiségre vallanak, aki vállalta a túlzást, a szélsőséges megfogalmazást, nagyarányúságot. A romantika eszközeit úgy alkalmazta, hogy egyéni világa már a szimbolizmus előfutárának bizonyult. Ady joggal tekintette elődjének.

Politikai-közéleti művei közül az Önbírálat és a Polgárosodás, ellenbírálatok sokaságát váltotta ki. Vajda a radikális polgárosodás programjával lép föl, az „európai polgárosodó művelődés” elsődlegességét hirdeti, a politikai önállóság kizárólagossága ellenében. Vajda szerint ki kell lépni a nemzeti elszigeteltségből, az Ausztriával való kapcsolat geopolitikai tény, s e szükségből kell erényt kovácsolni. Szerinte a németellenesség meghasonít bennünket az európai civilizációval.

A szabadságharc időszakában íródtak buzdító dalai:

Ebéd után
Mi újság?
Gonosz házasság
Kell-é hivatal?
Adjon isten
Ki bánt?
Önkéntes dala
A rab halála
Se földem, se házam

érdekesség

Vajda János

érdekesség

Forradalom és szabadságharc - 1848

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcMagyarországújkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.Eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.
érdekesség

Korabeli kiáltvány

érdekesség
Helytörténeti fotók

Vasárnapi Újság megjelenése - 1854

A Vasárnapi Újság1854–1922 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap. Olyan magyar néplap volt, amelynek célja a nemzeti szellem ápolása, a magyar nyelvművelés, és mindenféle közhasznú ismeretek közreadása. A rendkívül sikeres hetilap írói között a korszak legnépszerűbb tollforgatói, kiemelkedő magyar tudósai szerepeltek.

A lapot Heckenast Gusztáv – mint kiadó-tulajdonos – 1854 márciusában indította el. A Vasárnapi Újság melléklapja 1855–1867 között a Politikai Újdonságok. Heckenast virágzó vállalkozását 1873-ban eladta az akkor megalakult Franklin Társulatnak. Ettől kezdve a Franklin adta ki a hetilapot. A lap neve – Vasárnapi Újság – Brassai Sámueltől származik, aki még 1848 előtt egy hasonló nevű és koncepciójú kolozsvári újság alapítója és szerkesztője volt.
érdekesség

A lap, egy képe és az ismertető, 1882-ből

“Erzsébet királyné Angliában tartózkodása sok alkalmat nyújt az angol közvéleménynek, hogy felséges asszonyunkkal foglalkozzék. Leírják alakját, szokásait, környezetét, életmódját és azokat a vadászatokat, melyekben oly nagy kedve telik. Legközelebb is Anglia egyik legelső illusztrált lapja egész képcsoportozatot közölt, melyen királynénk udvarhölgyei körében van feltüntetve s melyet ez alkalommal mi is bemutatunk olvasóinknak.”

érdekesség

Déri Miksa születése - 1854

Déri Miksa /1854-1938/ 1877-ben szerzett vízépítő-mérnöki oklevelet a Bécsi Műegyetemen. A világhírt, az 1885-ben Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal együtt megalkotott transzformátor hozta meg a számára, ahola kísérleti munka oroszlánrészét Déri végezte. 1889-től megszervezte és berendezte a bécsi villamos erőművet.

1878 – 1882 között a Duna és a Tisza szabályozási munkáinak tervezésével foglalkozott. Ezzel párhuzamosan elektrotechnikai tanulmányokat is folytatott. 1882-ben a Ganz-gyár mérnöke, később pedig igazgatója lett, ahol ebben az időben rendkívül tehetséges szakemberek dolgoztak együtt. Zipernowskyval közösen, még ebben az évben kidolgozott egy öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, amelyet 1883-ban kezdtek gyártani. 1883-tól Déri Miksa Bécsben dolgozott a Ganz-gyár villamos osztályának ausztriai képviselőjeként.
érdekesség

Déri Miksa emléktábla, Baja

érdekesség
Helytörténeti fotók

Vörösmarty Mihály halála – 1855

Vörösmarty Mihály (1800-1855) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Vörösmarty ötvenöt évet élt, 1855-ben halt meg- temetése valódi nemzeti gyászünnep volt. Életműve nemzetközi örökség, és világirodalmi érték. Szózatja Kölcsey Himnusza mellett nemzeti imádsággá lett. A Csongor és Tünde a legszebb és legzeneibb hangzású magyar mesejáték. Eposzait ugyan nemigen olvassuk, de aki mégis ismeri, elámulva veszi tudomásul bennük a romantika szertelen színpompáját. Dramaturgiai és kritikai műveiből fejlődött ki a hazai színikritika. Lírai versei és velük egy-egy balladája pedig élő és szakadatlanul ható költészet, előadóművészeink és műkedvelőink versengve mondják. S mindenekelőtt az életutat befejező A vén cigány olyan költői öröm, amelyet eddig legföljebb elért, de túl nem haladhatott néhány legremekebb alkotása gazdag költészetünknek.
érdekesség

Ganz Ábrahám kéregöntési szabadalma - 1855

GANZ ÁBRAHÁM(1814 – 1867) a svájci ácsmester, majd öntőinas, aki az iparosok akkoriban szokásos vándorútja során 1841-ben érkezett Pestre. A Széchenyi által kezdeményezett gőzmalom építésénél szerelőként dolgozott. 1844-ben már önálló öntödéje volt Budán, amely gyorsan jelentős üzemmé fejlődött. Kidolgozta a vasúti kocsik kerekeinek kéreg-öntésű gyártását, ennek tökéletesítésére több találmányt nyújtott be. Ebből az üzemből alakult az a vállalat-együttes, amely az ipar számos területén világhírű találmányokkal jelentkezett.

A szabadságharc bukása után az angol Burn kéregöntési találmányát próbálta a vagonkerék gyártására alkalmassá tenni. Kísérleteket folytatott, majd találmányát 1855-ben szabadalmaztatta. Sikereit ennek köszönhette. 1865-ben a császár személyesen fejezte ki legmagasabb elismerését. Két évvel később ünnepelték a százezredik kéregöntésű kerék gyártását, három héttel az ünnepség után Ganz tragikus körülmények között meghalt. Életében sokat fordított szociális célokra, üzemében Magyarországon akkor egyedülálló nyugdíjas és betegpénztárt létesített.
érdekesség

Ganz gyár helyén létesített Öntödei Múzeum

érdekesség
Helytörténeti fotók

A Walesi Bárdok - 1857

E mű, Arany János egyik talán legismertebb, leghíresebb alkotása. Keletkezésének különös történelmi háttere volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kegyetlen leverése után következett hazánkban a Bach-korszak. Az ország vérben állt, a nép rettegett a megtorlástól és gyűlölte az osztrákokat. Nem bocsátotta meg Ferenc Józsefnek az aradi tizenhármat. 1857-ben az ifjú osztrák császár első ízben jött Magyarországra, és az ország legnagyobb költőjét, Arany Jánost kérték fel, hogy írjon egy dicsőítő verset az uralkodóhoz.

A költőben még élt barátja, Petőfi Sándor emléke, aki a hazáért halt hősi halált, így visszautasította a felkérést. A zsarnok elnyomóhoz írt dicsőítő vers meggyalázta volna az elnyomás ellen küzdő barát emlékét. Helyette inkább megírta A walesi bárdokat, aminek elsődleges célja a nép elnyomás elleni lázadozásának ébrentartása és a csüggedők bátorítása volt.
érdekesség

Arany János

A Walesi Bárdok részlet

Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A velszi tartomány.

Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
A pártos honfivér?

S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?

Felség! valóban koronád
Legszebb gyémántja Velsz:
Földet, folyót, legelni jót,
Hegy-völgyet benne lelsz.

S a nép, az istenadta nép
Oly boldog rajta, Sire!
Kunyhói mind hallgatva, mint
Megannyi puszta sir.

Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány.

Montgomery a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Montgomery, a vár ura,
Vendégli a királyt.

Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;

S mind, amiket e szép sziget
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.

Ti urak, ti urak! hátsenkisem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!… ti velsz ebek!
Ne éljen Eduárd?

Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden nemes.

Ti urak, ti urak, hitvány ebek!
Ne éljen Eduárd?
Hol van, ki zengje tetteim -
Elő egy velszibárd!
érdekesség

Rózsa Sándor letartóztatása - 1857

Rózsa Sándor (1813-1878) az egyik legismertebb magyar betyár. Írástudatlan volt. Első bűntettét Kiskunhalas határában követte el. 23 éves korában bekerült a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett, és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez.1878. november 22-éngümőkórban halt meg a szamosújvári fegyházban.

1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, miszerint szeretne becsületes életet élni. A kérvényt azonban elutasították.1848. október 13-án a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz 150 fős szabadcsapatával, szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal sikereket is arattak, azonban fegyelmezetlenség miatt a csapatot hamarosan feloszlatták. A szabadságharc leverése után, 1857-ben komája kiadta a pandúroknak, az ítélet életfogytig tartó börtön lett, de 1868-ban amnesztiával szabadult.

Az a hír járta róla, hogy forradalmi szervezkedés irányítója, így elfogatása érdekében szokatlanul magas, 10 000 korona vérdíjat tűztek ki a fejére.

Rózsa Sándor annyira karizmatikus személyiség volt, hogy kufsteini rabsága alatt vasárnaponként pénzért lehetett megnézni a piactéren. Sokan akarták látni.
érdekesség

Körözés

érdekesség
Helytörténeti fotók

Komjáthy Jenő születése - 1858

Komjáthy Jenő (1858-1895) magyar költő. A19. század végén a magyar líra egyik megújítója. Költészetét egyfajta hídként is lehet értelmezni Vajda János és Ady Endre, a romantika és a szimbolizmus között.

Komjáthy Jenő a magyar költészet nagy lázadói közé tartozik. E lázadás mozgatórugói közt leginkább a költő ellentmondásos társadalmi helyzete s különös, szélsőségekre hajlamos személyisége említhető. Fölismeri, hogy a látványos társadalmi föllendülés mögött, a társadalmi közmegegyezés látszata mögött hazug eszmeiség, erkölcsi, értékrendbeli zűrzavar húzódik meg. “Minden értékek átértékelője” lesz.

Lázadása szükségszerűen fordul az – uralkodó rétegek által kisajátított – nemzeti ideológia ellen, elvszerűen szakít a hazafias, nemzeti tematikával. Úgy véli, akkor szolgálja a magyarság, a magyar kultúra fölemelkedését, ha egyetemes emberi eszméket szólaltat meg magyar nyelven. A romantika szubjektivizmusához nyúl vissza.

Végül föllázad a pozitivizmus ellen is.

Kötete (A homályból) halála napján jelent meg. Líráját 10 évvel halála után emelte ki a feledésből egy, a tiszteletére alakult társaság, amelynek tagjai közt van Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula. Általuk válik Komjáthy költészete a Nyugat fontos tájékozódási pontjává.

érdekesség

Komjáthy Jenő

A homályból (részlet)

“Ki fény vagyok, homályban éltem,
Világ elől elrejtezém.
Nagy, ismeretlen messzeségben
Magányosan lobogtam én.”

…

“Szivembe hordom én e lángot,
Szivembe hordom a napot:
Ó, gyújtsatok rokon világot!
Én látok; ti is lássatok!”
érdekesség

A krajcár váltópénz- 1858

A krajcár – régi magyar helyesírássalkrajczár -, kis értékű ezüst- és rézpénz, melyet az Osztrák Császárságban, Svájc német nyelvű kantonjaiban és a délnémet államokban használtak a 16–19. században. Nevét egy 1271-ben Meranoban kibocsátott tiroligarasról kapta, amely keresztet (kreuz) ábrázolt. Magyarországon, a Habsburg-uralom idején, a 18. században jelent meg és 1892-ig volt forgalomban. 1858–1892 között az osztrák értékű forint váltópénze (1 o. é. forint = 100 krajcár) volt.
érdekesség

1868-as egykrajcáros érme.

érdekesség
Helytörténeti fotók

Arany János -Marczibány díj - 1859

Arany János (1817-1882) a XIX. sz.-i magyar irodalom kiemelkedő alakja, erősen lírai alkatú, epikus költő volt. Az irodalmi közvélemény Petőfi mellett Arany Jánost tartja az egyik legnagyobb magyar költőnek. Pályáját olyan jelentős művek fémjelzik, mint a Toldi-trilógia (1846); Szondi két apródja (1856);A nagyidai cigányok (1851); A Walesi bárdok, valamint az Őszikék-ciklus kiemelkedő műve, a Tetemre hívás (1877).

Amikor 1859 okt. 31-én a Magyar Tudományos Akadémiatíz évi szünet után ismét megkezdhette működését,Aranyt is rendes taggá választották. Aznap tartotta székfoglalóját, aZrínyi és Tasso című befejezetlenül maradt tanulmányával, mely az irodalmi hatás és az írói eredetiség kérdésében alapvető értékű fejtegetéseket és nyomozásokat tartalmaz. A nagygyűlés 1859-ben Toldi estéjét a Marczibány-díjal tüntették ki.

A Tetemre hívás Arany János egyik legtudatosabban megalkotott balladája. A bűn és a büntetés viszonyát; az élet játékként való felfogását állítja középpontba a bűnhődő Benő és Kund Abigél tragédiáján keresztül. Arany tiszta erkölcsi felfogásában a világ nem épülhet bűnre, nem maradhat megtorlatlanul az erkölcsi világrend megsértése. A se istent, se embert nem ismerő magatartás démonikus attitűdjét mutatja be.
érdekesség

Arany János

TETEMRE HÍVÁS részlet

A radványi sötét erdőben
Halva találták Bárczi Benőt.
Hosszu hegyes tőr ifjuszivében;
„Ime, bizonyság Isten előtt:
Gyilkos erőszak ölte meg őt!”

Kastélyába vitette föl atyja,
Ott letevék a hűs palotán;
Ki se terítteti, meg se mosatja:
Vérben, ahogy volt, nap nap után
Hever egyszerű ravatalán.

(…)

„Jöjjön utolszor szép szeretője,
Titkos arája, Kund Abigél!”
Jő; – szeme villan s tapad a tőrre;
Arca szobor lett, lába gyökér.
- Sebből pirosan buzog a vér.

Könnye se perdűl, jajja se hallik,
Csak odakap, hol fészkel az agy:
Iszonyu az, mi oda nyilallik!…
Döbbenet által a szív ere fagy:
„Lyányom, ez ifjú gyilkosa vagy!”

(…)

(1877. október 27.)
érdekesség

Egy pillantás a névtelen "visszapillantás"-ra– 1859

grófSzéchenyi István (1791-1860) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. 1848 augusztusától egyre sűrűbben gyötörte a közelgő nemzethalál víziója, amelyért önmagát tette felelőssé: rettenetes lelkiismeret-furdalás gyötörte. Utolsó, széttépett levelében azt írta, vértanúhalálhoz fogható az a halálos tusa, amelyet minisztersége óta kiállt. Szeptember elején már környezete is tudta, hogy beteg, így távozott a közéletből.

Távozása a közélettől drámai körülmények között zajlott le a döblingi szanatóriumba. De amint egészségi állapotának javulása lehetővé tette, gondolatatival ismét felrázta a honi politikusokat. Fő politika művének az 1859-ben megírtEin Blick-ettekintjük, ami hangvételével, tartalma és hatása tekintetében is messze a kortársak fölé magaslott. Megírását a Rückblick, egy 1857-ben névtelenül kiadott mű megjelenése váltotta ki, amelynek a Bach-rendszer igazolása volt a célja. A „sárga” könyv maró gúny és szójátékok segítségével kíméletlenül pellengérre állítja és nevetségessé teszi Bach politikáját és személyét egyaránt. Ez a mű, amelyet Rónay Jácint közvetítésével Londonban nyomtattak ki, Széchenyi utolsó írása is egyik oka lett a Bach-rendszer bukásának, de egyszersmind oka Széchenyi tragikus halálának is.
érdekesség

Rückblick…/1857/ és a válasz Ein Blick…/1859/

érdekesség
Helytörténeti fotók

Sürgöny hírlap megjelenése - 1860

Az első Budapesti Hírlap1853-tól jelent meg 1860-ig. Nevét 1860. december 1-jénSürgönyre változtatta.A Sürgöny két, egymástól független időszaki lap neve is volt.

A korábbi Sürgöny “politikai, tudományos és művészeti hírlap” volt. Ezt követően a Sürgöny, mint Magyarország alkotmányos kormányának hivatalos közlönye, aBudapesti Hírlap (1853-1860) átalakulásával és névváltozásával jött létre 1860. december 1-jén. Kiadta Emich Gusztáv Pesten. A lap hét évet élt – 1867. március 10-én megszűnt. A lap hivatalos és nem hivatalos rovatokon kívül politikával is foglalkozott, közölt ezen irányban hazai és külföldi híreket; ezenkívül volt szépirodalmi és kritikai rovata s tárcája is. Folytatása a Budapesti Közlöny hivatalos lap volt.
érdekesség
Szerkesztők:
1. Vértei Ernő (1860. december 1-jétől)
2. Kecskeméthy Aurél (1864. július 1-jétől)
3. Bulyovszky Gyula (1864. december 11-től)
4. Kecskeméthy Aurél (1867. január 1. – 1867. március 10.)
érdekesség
GrófSzéchenyi István halála - 1860

grófSzéchenyi István (1791-1860) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – a „legnagyobb magyarnak”.Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója.

Széchenyi elsősorban az arisztokráciát kívánta megnyerni;sajáttársrétegében látta a reformfolyamat vezetőit.Ebben csalódnia kellett,mivel az arisztokraták többsége nem volt érdekelt a megújításban és inkább a birtokos nemesség soraiban hatottak Széchenyi elgondolásai.

Döblingi magányában Széchenyi eljutott a szabadságharc megértéséig, mint ezt a Diszharmónia és vakság című kéziratban maradt politikai írása tanúsítja. Az osztrák titkosrendőrség többször is zaklatta, házkutatást rendelt el Széchenyi döblingi betegszobájában, melyet gyakran kerestek fel az ellenzéki szellemű magyar főrangúak. A zaklatások és fenyegetések elől Széchenyi 1860. április 8-án öngyilkosságba menekült. A halála alkalmával tartott gyászünnepélyek hazafias tüntetésekké váltak.
érdekesség

Széchenyi idézetek

„Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi! De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba! Vagyis, akkor a nemzet aljas vagy műveletlen.”

„Nemzetünknek mindig az volt egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magában, vagy elbízta magát.”

„Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretném hinni – lesz!”

„Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa, milyen keveset is tud.”

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.”

„A szerelem nem okoskodik, ha okoskodik, nem szerelem többé.”

érdekesség
Helytörténeti fotók

Bánk bán opera - 1861

Egressy Béni (Sajókazinc, 1814 – Pest, 1851) zeneszerző, író, színész. Legnagyobb sikerét Vörösmarty MihálySzózat című versének megzenésítésével aratta, amit 1843-ban mutattak be a Nemzeti Színházban.Katona József drámáját, a Bánk bánt az ő szövegkönyve alapján dolgoztaát Erkel Ferenc operává.Abemutatóra1861-ben került sor.

Egressy Béni 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget.Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten.
érdekesség

Egressy Béni mellszobra - Kazincbarcika

érdekesség

Jedlik Ányos – Dinamó – 1861

Jedlik Ányos (1800 – 1895) magyar természettudós, feltaláló, bencésszerzetes, kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István, rendi neve lett az Ányos. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása és a feszültségsokszorozás felismerése.

Jedlik Ányos 1817-ben csatlakozott a Szent Benedek rendhez.A Pannonhalmi rendi évek nagy hatással voltak nemcsak tudományos pályájára, hanem egyénisége alakulására, jelleme fejlődésére is.

Huszonöt éveskorától, folyamatosan alkotta meg első találmányait. 1829-ben megszerkesztette azt az elektromos motort, “amelyben elektromos árammal, azaz annak mágneses erejével, közvetlen forgó mozgást létesített”. Később a pozsonyi akadémián, majd Pesten tanított. Előadásain mutatta be, a szódavízgyártó eljárását és elektromágneses jelenségeket.1861-ben elkészítette az első dinamót.

Sajnos találmányát nem közölte a világgal (magyar sors), így nem az ő nevéhez kapcsolták a dinamó feltalálásának korszakalkotó eredményét, hanem Werner von Siemenséhez, aki műszaki katonaként saját gyárában fejlesztette ki azt, 1866-ban.
érdekesség

Jedlik Ányos

Találmányai:
Szódavíz
Forgony
Dinamó
Galvánelemek és villanyvilágítás
Optikai rácsok
Csöves villámfeszítő
érdekesség
Helytörténeti fotók

Az ember tragédiája - 1862

Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása. Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései, azóta is életben tartják a költeményt. A születésétől kezdve, a Tragédia szimbólumává vált a magyar drámaírásnak – a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!”mondat, a legismertebb irodalmi idézeteink közé tartozik.

A Tragédiát már 1883. szeptember 21-én színpadra állították, a Nemzeti Színházban. A mű, nemzeti témán felülemelkedő, főszereplőként az emberiséget szerepeltető filozófiai alkotás: emberiségköltemény. Közvetlen műfaji előzménye GoetheFaust-ja.

Az ember tragédiájában szereplő Éva megformálásában nagy szerepet játszott Madách felesége, Fráter Erzsébet, aki megcsalta őt börtönévei alatt. Házasságuk jól indult, azonban amikor Madáchot börtönbe vetették, felesége fogadta régi udvarlóit. A szabadulás után elváltak, és a költő úgy érezte, csalódott a nőkben. Azt mondta, csak azért nem festette sötétebb színekkel Évát, mert a mű megírásakor eszébe jutott édesanyja.
érdekesség

A tragédia kéziratának egy lapja

érdekesség

Lénárd Fülöp születése - 1862

Lénárd Fülöp (1862-1947) Nobel-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

A bécsi, majd a budapestiegyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben, ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott. Ezután Németországban működött. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot.

Lénárd sajnálatosan a nemzetiszocialista rendszer aktív támogatója volt idősebb korában. Az ún. „Deutsche Physik” egyik vezéralakja volt, valamint szerepe volt Einstein németországi munkájának lejáratásában.
érdekesség

Lénárd Fülöp

érdekesség
Helytörténeti fotók

Hon c. napilap megalapítása - 1863

A Határozati Párt közlönye, „A Hon” című gazdasági, politikai napilap Jókai Mór szerkesztésében jelent meg.

1863. február 7-i számában közölt Alapkérdéseink című cikke miatt Jókait börtönbüntetésre ítélték, s csak 1865-ben vehette vissza ismét a szerkesztést. 1867-től reggeli és esti kiadása is megjelent. A Pesti Napló mellett a korszak legfontosabb hírlapjaként jelentős volt közgazdasági rovata, vezércikkeit Jókai és Csernátony Lajos írta, a tárcarovat Jókai regényeit és elbeszéléseit folytatásokban közölte. 1867-től a balközép politikáját hirdette, majd 1875-től, a Szabadelvű Párt sajtójaként követte a kormány politikáját, s ezzel veszített népszerűségéből. 1882-ben egyesült az Ellenőrrel és a két lap folytatásaként indult meg a Nemzet.

érdekesség

A „Hon” című lap és a megjelenése után készült karikatúra

érdekesség

Ganz Ábrahám Pest díszpolgára-1863

A gyáralapító, Ganz Ábrahám 1814-ben született Svájcban. 1841-ben jött Pestre, és 1845-benBudán saját vasöntödét létesített. 1853-ban megkezdte a kéregöntésű vasúti kerekek gyártását.Számos kitüntetést érdemelt ki, 1863-ban Budadíszpolgárává választották.

Ganz találmánya, szorgos munkája, vállalkozásai révén korának egyik legjelentősebb személyisége lett. Sikerei csúcsán, nem sokkal a 100.000-ik kerék leöntése után tragikus körülmények között hunyt el 1867-ben. Életművét Mechwart András folytatta. A gyűjtemény fontosabb egységei: A Ganz-kéregöntöde eredeti berendezése, a formázó.

A százezredik kéregöntésű vasúti kerék elkészülte alkalmából Ganz vacsorát adott minden alkalmazottja és családtagjaik részvételével. Szociális célokra sokat fordított, svájci szülővárosának segélyegyesületébe is rendszeresen teljesített befizetéseket. Gyárában egyedülálló nyugdíj- és betegpénztár működött.
érdekesség

Ganz így írja le találmánya, a kéregöntési eljárás lényegét:

„Hogy tökéletes keményöntvényt, úgynevezett kéregöntvényt kapjunk, főeszközül antimonium anyagot használunk. Ezt finomra őröljük, és festéket vagy masszát csinálunk belőle. Az öntvényforma borítófalát bekenjük, majd megszárítjuk,és a formát összerakjuk. Végül 100 fokra felhevítjük, és a folyékony vasat a formába öntjük. A merevedéskor azon a helyen, ahol az öntvényforma falát az említett anyaggal bekentük, üvegkeménységű kéreg keletkezik, amely— aszerint, hogy a borítófalat vékonyabban vagy vastagabban kentük be— 2, 3 vagy 4 milliméter vastagságú lesz. Ezért az antimonium anyagot találtam legalkalmasabb eszköznek a tökéletesen jó kéregöntvény előállítására…”
érdekesség
Helytörténeti fotók

Cholnoky Jenő születése- 1870

Cholnoky Jenő (1870-1950) író, földrajztudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A „Balatoni Szemle” szerkesztője.Szerte az országban több ezer népszerű földrajzi előadást tartott. Mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg.

Cholnoky Jenő a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike. Hunfalvy János és Lóczy Lajos munkásságának folytatója. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is.A természeti földrajzon belül elsősorban a felszínalaktant (geomorfológia) művelte.

Ő vetített először színes diaképeket Magyarországon, amelyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével. A mérnöki pontosságú szakmai rajzokon kívül mesteri grafikákat készített és művészi tájképeket festett.

érdekesség

Cholnoky Jenő

érdekesség

Budavári Sikló üzembe helyezése - 1870

A Budavári Siklóegy különleges vasút, a Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze.1987 óta az UNESCOVilágörökség listájában is szerepel, mint Budapest Duna-parti látképének egyik meghatározó szelete. Napjainkban az utaslétszám évi 500 ezer és 1 millió közöttire tehető.

Az eredetileg gőzüzemű Siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették, és1870. március 2-án avatták fel. A Lánchídbudai hídfőjénél, az AlagútDuna-parti torkolata közelében van az alsó állomása, a felső pedig a budavári palota, és a Sándor-palota között. A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter.A várban csak 1928-ban indult meg az autóbusz-közlekedés, de addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent.

Európában a második ilyen szerkezet. Hetvenöt éven át jól működött a különleges közlekedési eszköz, csodálatos panorámát kínálva a város pesti oldaláról. 1873-ban már 1,5 millió utast szállított.
érdekesség

Budavári Sikló

érdekesség
Helytörténeti fotók

Heltai Jenő születése - 1871

Heltai Jenő (1871-1957) író, költő, újságíró. Már 14 éves korában publikálták verseit. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd aPesti Napló munkatársa volt. Már 1900-ban titkárként dolgozott a Vígszínháznál, később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–34-ben a Magyar Színház egyik igazgatója lett. Műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban Kossuth-érdemrend (második osztály) elismerést kapott. A PEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.

Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Megértéssel ábrázolta a bohém, link életet élőket. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar SzínházbanA néma levente című verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi Magyar Színház ma is műsorán tart. A mű – többek között – sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást
érdekesség

Heltai Jenő sírja Budapest,Kerepesi temető

érdekesség

gróf Andrássy Gyulát miniszteri kinevezése - 1871

gróf Andrássy Gyulát (1823-1890)Deák Ferenc javaslatára,1867. február 17-énFerenc Józsefminiszterelnökké nevezte ki.A tisztséget 1871. november 14-ig látta el, majd 1871 és 1879 között az Osztrák–Magyar Monarchiaközös külügyminiszterelett.

Családja hagyományosan ellenzéki érzelmű volt. Példaképeként tisztelte Széchenyi Istvánt. A gróf is felismerte kitűnő képességeit, és nagy jövőt jósolt az akkor politizálni kezdő fiatalembernek: „minden lehet belőle, még Magyarország nádora is”.A szabadságharc bukása után, 1851-ben távollétében halálra ítélték, és jelképesen (in effigie) felakasztották a szabadságharcban való részvételéért. A kiegyezést előkészítő tárgyalások egyik vezetője lett.

A szabadságharc bukása után,kisebb megszakításokkal Párizsban élt, élénken részt vett a társasági életben, kora egyik legszebb férfijának tartották.A párizsi hölgyek a „szép akasztott” (le beau pendu) néven emlegették. Malomvízi Kendeffy Katinka grófnővel az emigrációban kötött házasságot.
érdekesség

gróf Andrássy Gyula

érdekesség
Helytörténeti fotók

Horger Antal születése - 1872

Horger Antal (1872-1946) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.

A Szegedi Tudományegyetem professzoraként,ő tanácsolta el József Attilát. ASzegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására, 1925. március 30-ánmagánvéleményét a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetve, magához hívatta, és két tanú jelenlétében közölte József Attilával, hogy Tiszta szívvel c. verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között.A József Attila-kultusz keletkezésének idején sokszor hivatkoztak a Horger-affért elmesélő sorokra, mint bizonyítékokra: a társadalom tehet a költő haláláról. A költemény szinte provokatívan egyedi, a magyar költészetben addig ismeretlen versformájáról.
érdekesség

József Attila: Születésnapomra

Harminckét éves lettem én –
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont

hevét
s nevét:

„Ön amíg szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” –
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj –

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!

- 1925 -
érdekesség

Magyar Földrajzi Társaság megalapítása -1872

A Magyar Földrajzi Társaságot1872. január 12-én alapították Hunfalvy János, a földrajzi tanszék vezetője kezdeményezésére, a kor nagy földrajz tudósai támogatásával (Vámbéry Ármin, Berecz Antallal, Hunfalvy János,Xántus János).

A Magyar Földrajzi Társaság hazánk egyik legrégebbi tudományos társasága.1872-es alapítása óta az alapító atyák szándéka szerint működik. Az átalakuló világ tudományokat is érintő változó elvárásaihoz és kihívásaihoz is igazodva egyrészt a geográfia ősi tudományának ápolását és hazai fejlődését, fejlesztését, másrészt az elért eredmények közkinccsé tételét, a földrajz népszerűsítését szolgálta. Tagjai között napjainkig is ott vannak a magyar földrajztudomány legjelesebb tudósai, egyetemi professzorai, a felső- és közoktatásban működő tanárai, de rajtuk kívül sokan a rokon tudományok művelői és mellettük szép számmal a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből a geográfia iránt érdeklődők is.
érdekesség

A Magyar Földrajzi Társaság a "Földrajz népszerűsítéséért" alapított vándordíja. (2010)

érdekesség
Helytörténeti fotók

Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. - 1873

Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. a legnagyobb múltú magyar könyvkiadók és nyomdák egyike volt. A Wigand Ottó által alapított, majd Landerer Lajos által vezetett nyomda alakult részvénytársasággá 1873-ban, és nevét Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt.-re változtatta.

A II. világháborúig Magyarország egyik legjelentősebb kiadójának, illetve nyomdaüzemének számított. 1863-tól Heckenast Gusztáv volt az egyedüli főnöke. Évtizedeken át jeles tudósok, írók irányították. 1948. március 25-én államosították. 1949-ben egyesítették a Szt. István Társulat tulajdonában lévő Stephanaeum nyomdával, működését Franklin Nyomda néven folytatta. Kiadói tevékenységét 1950-től a Szépirodalmi Könyvkiadó vette át. 1992. december 31-én Franklin Nyomda és Kiadó Kft. néven alakult át. Tevékenységi körében könyv- és zeneműkiadás, valamint nyomdaipari szolgáltatások szerepelnek.
érdekesség

Franklin nyomda kiadványa

érdekesség

Pest és Buda egyesülése, Budapest létrejötte – 1873

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A vezetők 1872. decemberébenelfogadtákPest, Buda és Óbuda egyesítését, majd1873. őszén létrejötta mai Budapest.A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik.

1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsaitól az ügyek intézését. Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyed milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, Európa első Nagy-Britannián kívüli földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, és a híres „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.
érdekesség

A Budavári Palota és a Duna a Gellért-hegyről nézve

érdekesség
Helytörténeti fotók

Bajza József születése - 1874

Bajza József (1804-1858), színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.Bajza felismerve a francia romantika demokratikus szellemét, Victor Hugo népszerűsítésével küzdött a magyar romantika megteremtéséért.Bajza ugyanakkor politikus alkat is volt, Kossuth híve. Az 1840-es évek közepén visszavonult az irodalmi és színházi kérdések vitatásától,főszerkesztője lett a Kossuth Hírlapja című forradalmi napilapnak.

Bajza művelt kisnemesi családban született. Tanulmányai során bölcsészetet, majd jogot hallgatott, ám már az egyetemen jobban izgatta az esztétika, filozófia, irodalom, mint a törvénykönyvek. Bajza irodalmi- és színikritikáival, vitáival sokat tett a modern irodalmi élet viszonyainak tisztázásáért, illetve kritikáival a kemény, polemikus hangú bírálat megteremtőjévé vált. Mindemellett aktív színházi ember is, 1847–48-ban a Nemzeti Színház aligazgatója, korábban a teátrum drámabíráló bizottságának a tagja volt.
érdekesség

Bajza – Összegyűjtött munkái c. kötet.

érdekesség

A Hengerszék feltalálása– 1874

Mechwart Andrásszámos találmány megalkotásában társfeltalálóként is közre működött, ám két legjelentősebb önálló szabadalma a hengerszék és a forgóeke tette világhírűvé. A hengerszéket 1874-ben szabadalmaztatta.

Mechwart András (1834 – 1907) a magyar ipartörténet egyik legkiemelkedőbb kép-viselője a bajorországban született. Augsburgban szerzett mérnöki diplomát. Találmányán, a malom legfontosabb részét jelentő hengerszéken a porcelán hengereket kéregöntésű acélhengerekre cserélte, amelyek a gabonát sokkal finomabbra és tökéletesebbre őrölték. A sorozatban gyártott hengerszékeket az egész világra exportálták, így azok döntően megalapozták a magyar malomipar hírnevét.

Érdekesség:

1859-ben Ganz Ábrahám hívta Magyarországra, az ő halála után huszonöt éven át vezérigazgatóként irányította a Ganz gyárat. Kiváló műszaki és közgazdasági szakember volt, hatalmas fejlesztési és korszerűsítési tevékenységének eredményeként világvállalattá fejlesztette az üzemet. A századfordulóra a 60 fős gyár 6000 embert foglalkoztató nagyüzemmé vált.
érdekesség

A Mechwart-féle hengerszék

érdekesség
Helytörténeti fotók

Nemzeti Hírlapelső száma – 1875

A Nemzeti Hírlapbudapestinapilap volt a politika, társadalom és irodalom köréből. 1875 januárjában jelent meg az első száma, amelyet Toldy István szerkesztett ellenzéki irányban. Kiadta a Franklin Társulat Budapesten, kis ívrétű alakban. 1878. július 10-énMárkus István vette át a lap szerkesztését; ettől fogva nagy ívrét-alakban jelent meg reggeli és esti kiadásban, kormánypárti szellemben, 1879. június 30-ig, amikor megszűnt.
érdekesség

A Franklin Társulat lexikona

érdekesség

Gróf Klebelsberg Kunoszületése – 1875

Gróf Klebelsberg Kuno(1875-1932) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter.Szellemi nagyságát, hihetetlen munkabírását és államférfiúi erényeit kortársainak legjobbjai mind tisztelték, de még az ellene szólók sem tehettek mást. Hirtelen bekövetkezett halála mélyen megérintette a vezető politikai elitet, s méltóképpen búcsúztak az ő nagy kultuszminiszterüktől. Klebelsberg temetése körüli megmozdulás hasonlatos volt Kossuth Lajos1894. április 1-jei temetéséhez.

A Bethlen-korszak konszolidációs politikájának bázisaként, a trianoni Magyarország nemzetközi helyzetét és politikai adottságait tekintve a társadalmi-politikai felemelkedést és a regionális középhatalmi státus kivívását a kulturális felemelkedésben látta. Keresztény-nemzeti alapról fakadó konzervatív reformjai egy erős, európai szintű, művelt polgári középosztály megteremtésére irányultak. Reformjainak kivitelezésében segítségére volt arisztokrata származása, közhivatalokban szerzett közigazgatási tapasztalata és rugalmassága, munkapárti múltja és összeköttetései, egyéni intellektuális ambíciói, valamint Bethlen István feltétlen bizalma.
érdekesség

"A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá." /Klebelsberg Kuno – 1922/

érdekesség
Helytörténeti fotók

Petőfi Társaság megalakulása - 1876

Petőfi tiszteletére létrejött intézmény a Petőfi Társaság (1876–1944).A Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület. Első elnöke Jókai Mór volt, a társaság hozta létre a budapestiPetőfi- Házat és a Petőfi Könyvtárat.

Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM): Az 1909-től 1945-ig kiállításként és kutatóhelyként működő Petőfi-Ház jogutódja. 1945-ben bombatalálat érte a Petőfi-Ház épületét, gyűjteménye a Budapesti Történeti Múzeumhoz került, az önálló Irodalmi Múzeumot 1954-ben hozták létre, 1998-ban vette fel ismét Petőfi nevét. Művészeti tára 19–20. századi magyar irodalmi vonatkozású képzőművészeti-, tárgyi- és fotóanyag-gyűjteménnyel rendelkezik. Őrzi az írók egykori tulajdonát képező műalkotásokat. Törzsanyaga a Petőfi-Ház gyűjteménye (Petőfi és Jókai öröksége) mellett Ady Endre és József Attila hagyatéka. Kézirattára és hangtára is van. Könyvtárának alapját a Petőfi Társaság anyaga és a Jókai-hagyaték képezi.
érdekesség

Deák Ferenc, „a haza bölcse” halála - 1876

Deák Ferenc (1803–1876) politikus, államférfi, országgyűlési képviselő, „a haza bölcse”, „a nemzet prókátora”. A politikus Deák, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, a kiegyezés megalkotása Deák államférfiúi pályájának tetőpontja volt.

A passzív ellenállás kezdeményezőjének és legnagyobb alakja Deák Ferenc.A passzív ellenállás során lehetőleg törvényes keretek között próbálták meg kijátszani a birodalmat. Ennek egyik példája a közügyektől való elzárkózás. Deák lelki alkata, politikai pályája, liberális nézetei, életformája, tevékenysége és történelemformáló személyisége alapján a személyéhez köthető a passzív rezisztencia fogalma.

Hosszú szenvedés után, 1876. január 28-án éjjeli 11 órakor halt meg, élete 73. évében. Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, az egész nemzet gyászolta nagy fiát.
érdekesség

Deák Ferenc otthona - A kehidaiDeák-kúria

érdekesség

A Petőfi Társaság Közlönye, a Koszoru

érdekesség
Helytörténeti fotók

Ady Endre születése - 1877

A 20. század elején az európai formabontó áramlatok hatására új korszak kezdődött a magyar irodalomban. Ennek zászlóvivője volt Ady Endre, illetve a vezetése alatt megjelenő Nyugat (1908) című irodalmi-művészeti folyóirat. Ady Endre (1877-1919) költészete forradalmian újította meg a magyar lírát. Személye, művészete megkerülhetetlennek bizonyult az őt követő költőnemzedékek számára, hatása alól nem tudták kivonni magukat.

Ady jelenlétét a magyar irodalomban 1906-tól, az Új versek megjelenésétől számíthatjuk. Ebben a kötetben kaptak helyet először az egész költészetét meghatározó témák: a magyarság (A magyar ugaron), a szerelem (Léda asszony), az elvágyódás, a bizonyosság utáni vágy (Az Illés szekerén) és az önmagába vetett messianisztikus hit.

Ady Endre tematikus-motivikus költő. Költészetében meghatározott motívumcsoportokat követhetünk végig, s ezzel Ady egyedülálló a világirodalomban. Tematikája, szimbólumrendszere: ars poeticák, szerelem (Léda, Csinszka), látomásos tájköltészet, Magyar Ugar, Istenes versek, magyarság – kuruc tematika, létharc – pénz motívuma, halál, forradalmi versek és világháborús költészet.
érdekesség

Ady Endre: Új versek c. kötetének bevezetője

érdekesség

Megnyílik aNyugati pályaudvar- 1877

A Nyugati pályaudvarBudapest egyik legrégebbi vasútifejpályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta, és1877. október 28-án nyílt meg, a nagyközönség előtt.

Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet – összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.
érdekesség

Nyugati tér, a XIX. sz. végén.

érdekesség

Nyugati tér, a XIX. sz. végén.

érdekesség
Helytörténeti fotók

Molnár Ferenc születése – 1878

Molnár Ferenc író, újságíró. Unokái Horváth ÁdámKossuth-díjas filmrendező, Sárközi Mátyás író és Horváth Eszter ének-zene tanár. Molnár Ferenc 1907-ben írta meg mindmáig népszerűA Pál utcai fiúk című regényét,

a magyar irodalom egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regénye. A könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy örök élethelyzetekről szól.1952. április 1-jén New Yorkban halt meg.

Molnár Ferenc 1878. január 12-én született egy német eredetű zsidó polgárcsaládba. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott a Ganz Gyárban. Középiskolai tanulmányai alatt is aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban. Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. A fenyegető nemzetiszocializmus elől New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-en Panoptikum című darabját.
érdekesség

Pál utcai fiúk szoborcsoport Budapesten, 2007

érdekesség

Szapáry gyula pénzügyminiszter–1878

grófSzapáry Gyula (1832-1905) politikus, Heves és Külső-Szolnok vármegyefőispánja, pénzügyminiszter, Magyarország miniszterelnöke volt.

A felirati párt híveként kapott képviselői mandátumot 1861-ben és 1865-ben. Összesen kilencszer volt képviselő, 1867-től vármegyéje főispánja is. 1869-től belügyminiszteri tanácsos, 1870-től a Közlekedési Minisztérium államtitkára. Széll Kálmán visszalépése után a Tisza Kálmán vezette kormányban elvállalta a pénzügyi tárcát, s ebben a pozíciójában nagy érdemei voltak a magyar államháztartás konszolidációja terén. Szintén az ő érdeme az első járadék-konverzió is.
érdekesség

Pénzügyi válságok képi megjelenítése hálás témája volt a 19. századi karikaturistáknak.

érdekesség
Helytörténeti fotók

Vajda János halála – 1879

Vajda János (1827-1879) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a reformkor hajnalán született. Szellemi fejlődésére igen nagy hatással volt Vajda Péter, a nagybátyja, akit Petőfi is versben siratott el halálakor. Petőfi volt egyébként Vajda ideálja, talán ez is magyarázza, hogy 1848 augusztusában honvédnek jelentkezett.

Vajda költészete többnyire az elszigetelt magány, a kirekesztettség, a világgal és önmagával való meghasonulás életérzését fogalmazta meg. Így lett a meg nem valósult élet, az élmény hiánya és keresése leghatalmasabb élménye. A XIX.század végén, a társadalmi erkölcsök megváltozásával, gyökeresen átalakult a szerelmi költészet is. A korábbi évtizedek szerelmi líráját, bizonyos szemérem hatotta át: a testiség vonatkozásait kerülték, az erotika közvetlenül nem kapott hangot bennük, a vágy nem törte át az erkölcs határait.A század végén megjelentek az új élet más fajta nőtípusai: a démon, a szabadabb erkölcsű társasági hölgy, a bukott nő, a züllésbe taszított leány. Szóhoz jutott az erotika, a gyötrő, égető, pusztító szerelmi-testi szenvedély.
Ez az újfajta szerelem legelőször Vajda lírájában jelentkezik a magyar irodalomban. A magyar irodalom egyik nevezetes alkotása a Húsz év múlva (1876) című verse.
érdekesség

Vajda János

Húsz év múlva

(Gina emlékkönyvébe)

Mint a Montblanccsucsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.

Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.

De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül -
Multifjuság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.

És ekkor még szivem kigyúl,
Mint hosszu téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelő nap megjelen…
érdekesség

A magyar Csodakanca, utolsó versenyéve– 1879

Kincsem (1874–1887) többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”, Kisbéren látta meg a napvilágot. Kincsem karrierje kétéves korában, 1876-ban kezdődött. 1879-ben,ötévesen,már tizenkétszer állt starthoz, többek között Berlinben, Frankfurtban és sokadszorra Baden-Badenben. Hatéves korára kiderült, hogy lábai nem egészségesek, ízületei elkoptak. Bár Kincsem ősei többnyire brit származásúak voltak, a sötétsárga kanca mégis a magyar tenyésztés eredménye és mind a mai napig tökéletes példája a fajtának.Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni, ezzel az egész magyar versenylótenyésztésnek szerzett világhírnevet.

Trénere az Angliából Magyarországra, Gödre települt Hesp Róbert volt. Élete során, vonaton beutazta fél Európát. Kettő- és ötéves kora között, négy teljes szezonon keresztül 54 versenyen indult és Európa legjobbjait verve mindig győzött, ezzel a telivértenyésztés történetének legendás alakjává vált.1879-től tenyészkancaként bizonyított: öt csikót ellett. Leszármazottai eljutottak a világ neves tenyésztőistállóiba. Számos versenyt neveztek el a csodakancáról olyan országokban is, ahol a kanca élete során meg sem fordult.

Érdekesség:

Legkedvesebb társa egy fekete-fehér nőstény macska (Csalogány) volt, amely nélkül Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát.
érdekesség

Kincsem szobra a Kincsem Parkban

A budapesti galopp-pálya bejáratánál 1977-ben felállították a csodakancát ábrázoló életnagyságú bronzszobrot, Tóth Béla alkotását.

érdekesség
Helytörténeti fotók

Kossuth Lajos emlékiratai - 1880

Budapesten 1880-ban jelenik meg Kossuth Lajos,Irataim az emigrációból című művének három kötete.Kossuth Lajos (1802-.1894) államférfi, a Batthyány-kormánypénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmányelnöke, Magyarországkormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Sorsa emigránsként is élénk érdeklődésre tartott számott a hazai magyarság körében.

Kossuth Lajos száműzetésében,1865-től – néhány éves megszakítással – Torinóban élt. Irataim az emigrációból címmel közrebocsátott három kötete az emigráció 1859–1862 közötti aktív tevékenységéről számol be.

Érdekesség:

1877-ben, országos érdeklődéstől kísérve, 100 ceglédi találkozott a Turin (Torino névváltozata) melletti Collegnoban az emigráns Kossuthtal, hogy hazahívja a város országgyűlési képviselőjének. Kossuth nem jött haza, de a „turini százak”, majd leszármazottaik később minden évben megünnepelték az utazás évfordulóját.
érdekesség

A Memoár

érdekesség

A Magyar Távirati Iroda (MTI) indulása – 1880

A Magyar Távirati Iroda magyar államihírügynökség, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

Két országgyűlésigyorsíró, Maszák Hugó és Egyesy Géza1880.november 23-án egy beadvánnyal fordult Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, miszerint távirataik számára díjmentességet kértek hírügynökségük felállítása érdekében. A magyar kormány 1880. december 28-i ülésén a kérés teljesítéséhez hozzájárult. Az uralkodó, Ferenc József a jegyzőkönyvet 1881 januárjában látta el kézjegyével. Az iroda tevékenységét márciusában kezdte meg.

Napjainkban, a második Orbán-kormány által beterjesztett médiacsomag jelentősen átalakította a magyar médiavilágot. A Magyar Távirati Iroda Zrt. nonprofit részvénytársasággá vált, az alapítói és a részvényesi jogokat nem az Országgyűlés és a Tulajdonosi Tanácsadó Testület, hanem a Közszolgálati Közalapítvány gyakorolja. Vagyonát a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kezeli, a társadalmi felügyeletet a Közszolgálati Testület látja el.
érdekesség

Bronzplakett a 100 éves évforduló alkalmából

érdekesség
Helytörténeti fotók

Mikszáth: A Tóth atyafiak– 1881

Mikszáth Kálmán kedvenc témái a parasztság élete, a dzsentri ábrázolása és a történelemből vett témák. Az első novellák hőseit erkölcsi tisztaság, becsületes egyszerűség, nemes emberi tulajdonságok jellemzik. Lázadni nem tudnak, alázatosak. A novellák szerkezete belső feszültséget éreztet, stílusában a népballadák hiányosságát figyelhetjük meg. A tót atyafiak. Elbeszélések és rajzok róluk., című mikszáth novellás kötet, 1881-ben jelent meg.

A Tót atyafiak négy közepes hosszúságú történetet foglal magában.A Tót atyafiak hőseinek többsége a magányban, a természetben, természeti lényként él. Sorsedzett főszereplői önmaguk köré teljes értékű világot teremtenek, melyet aztán valami megzavar (Pl.: Lapaj, a híres dudás érzéketlenül nézi végig, hogy egy fiatal nő a szeme láttára vízbe fojtja magát, de amikor megtudja, hogy egy csecsemőt hagyott hátra, legnagyobb kincsét, a lantját is eladja, hogy etetni tudja a kicsit).
érdekesség

Idézetek a kötetből

„Mit ér minden hiú becsültetés, ha egy nagy fekete árnyék jár majd a nyomában? Egy nagy fekete árnyék – az önvád.”
(Az a fekete folt)

„S míg az állatokról előre tudhatni, mi van a begyükben, s jönnek nyíltan, ösztönük által hajtva, addig a legveszedelmesebb ember alattomban, álnok ravaszsággal közelít…”
(Lapaj, a híres dudás)
érdekesség

Golgota c. kép – 1884 /Munkácsy Mihály/

Munkácsy Mihály /1844-1900/ romantikusanrealista, magyar festőművész – „nagy festő-fejedelem”. A Krisztus-trilógia megalkotója, aminek elsőeleme a Krisztus Pilátus előtt1881-re készült el. A három képet senki, még az alkotó sem látta soha együtt, amíg 1995-ben a debreceni Déri Múzeumban ki nem állították mindhármat. 2010-ben a múzeum felújítása miatt előbb Pécsen, majd a budapestiMagyar Nemzeti Galériában mutatták be őket.

1880 júliusától kezdve egy esztendőn keresztül dolgozott a Krisztus Pilátus előtt című képén, a műhöz több színváltozatot és tanulmányt készített, mindegyikhez élő modelleket használt fel. Nem sikerült befejeznie a munkát 1881 tavaszára, mikor a Párizsi Szalon megnyílt, mivel családi tragédiák nehezítették életét:újszülött gyermeke meghalt, palotája pedig kigyulladt. A pártfogója, Sedelmeyer saját palotájában állította ki a remekművet, melynek hatalmas sikere volt.A központi kép, a Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo-t.
érdekesség

A Trilógia…

A Krisztus Pilátus előtt, 1881

érdekesség
Helytörténeti fotók

Arany János halála– 1882

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi-trilógia tette. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882. október 22-én halt meg.

Arany János életrajza nem olyan látványos, mint a kortárs Petőfié vagy Jókaié.Ifjúkori vándorszínész kalandja kudarccal végződött, s mivel hazatérve idős szüleit súlyos betegen találta, életét mintegy vezeklésként rendezte be, példás hivatalnokká vált. Attitűdjére haláláig jellemző a feladatteljesítő beállítottság; igaz, ennek ellentételeként kifejlődött benne a gúzsba kötve táncoló ember belső szabadsága, a dolgok és a „világ” ironikus, illetve humoros eltávolításának képessége.Sajátosan az elégia és irónia kettőssége jellemzi műveit, pl.: Családi kör, 1851.Arany János a Toldi szerzőjeként él a köztudatban, amiről ő maga is tehet, hiszen mindenekelőtt a Toldi alkotójának látta önmagát.
érdekesség

Arany János

CSALÁDI KÖR részlet

Este van, este van: kikinyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is – bogarászni restel -
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.
érdekesség

Az első telefonkönyv megjelenése – 1882

A telefonkönyv a vezetékes távközlési szolgáltatók hivatalos előfizetői névsora, ami a telefonnak, Alexander Graham Bell1875-ös találmányának elterjedését követően váltszükségszerűvé, az előfizetők nyilvántartásaés felkereshetősége céljából.

Az első telefonközpont1881. május 1-jén kezdte meg működését Budapesten. A legrégebbi fennmaradt budapesti előfizetői névsort 1882. február 1-jén adták ki. A névsor eredetije ma is megtalálható a Telefónia Múzeumban.
érdekesség

A budapesti telefon-hálózat előfizetőnek névsora. Budapest, 1885. január 1-én.

érdekesség
Helytörténeti fotók

Juhász Gyula születése - 1883

Juhász Gyula (1883-1937), a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője.1929. január 18-án elsőként jutalmazták Baumgarten-díjjal (1930-ban és 1931-ben is megkapta), a siker azonban megbénította.

Egész életén át boldogtalan volt, társtalan magánya sohasem oldódott fel, tragikus betegsége, pesszimista kedélyvilága csaknem a kezdetektől rányomta bélyegét verseire. Így lett lírájának alaphangja a mélabú és a rezignált bánat. Költői stílusát kevésbé hatja át a szimbolizmus, mint a századelő nagy újítóiét, nyelve konkrétabb, reálisabb, érthetőbb. Költeményei általában rövidek, kompozíciójuk zárt. Az impresszionista hangulatlíra művelője volt. Mélyen hitt a szépségben és a művészetben, mely az elveszett édent jelentette neki.
érdekesség

Juhász Gyula idézetek:

„Szenvedni tudj és tűrni merj
És várni, sírni, érni,
A szirtek párnáján pihenj
S ne félj a végtelen jövővel szembenézni!”

„Szerelem volt a neve régen,
Tavaszban, éjben vagy mesében,
Tegnap még szenvedés volt, kínos, kedves,
Ma emlék, holnap síromon kereszt lesz.”

„Elraboltak engem a gonosz évek
És ami drága, ami halhatatlan,
Azok tűnt tájak, fájó töredékek
És amik bennem élnek, már nem élnek!”

„Kattog a vonat lassan, lassan,
Letűnnek kedves, régi tájak,
Nincs zug, hol lelkem zokoghasson,
Ezek a tájak ó be fájnak;
Eljön-e még – emléketek?”
érdekesség

Tiszaeszlári vérvád - 1883

A Tiszaeszlári vérvád vagy egyszerűen Tiszaeszlári per az 1882–1883 között Tiszaeszláron, majd Nyíregyházán lezajlott per és az ahhoz kapcsolódó politikai és közéleti viták összefoglaló neve.

A vérvád, amelyben a Tiszaeszlárizsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsították meg, rövidesen a magyar politikai erők összecsapásának terepévé vált. A vérvádper Európa-szerte példátlan felháborodást keltett, nem csupán a zsidóság körében. A magyarokon kívül a külföld legkiválóbb keresztény teológusai is elítélték a pert, amelyet középkori, sőt ókori babonák maradványának neveztek. Maga Kossuth Lajos is szót emelt Torinóból, s tiltakozásában középkori előítéletnek, Magyarország gyalázatának és a civilizációhoz méltatlannak nevezte a vérvád-ügyet.

Az 1882-ben a falubeli zsidók és számos társuk ellen megindult eljárás, majd az 1883-ban lezajlott, a koncepciós perek vonásait magán viselő per – amelyben Eötvös Károly és védőtársai vállalták magukra a zsidók védelmét – végül az összes vádlott felmentésével végződött.

Definíció:

A vérvád elnevezés a történelem során szokásos elnevezése a zsidók ellen emelt azon vádnak, hogy keresztény gyermekeket meggyilkolnak és rituális célokra, különösen a húsvéti (pészah) kovásztalan kenyér (mácah vagy macesz) sütésére felhasználják.
érdekesség

Solymosi Eszter /korabeli bulvár illusztráció/

érdekesség
Helytörténeti fotók

Kőrösi Csoma Sándor emlékezete -1884

1884-ben születésének 100. évfordulójára dr. Duka Tivadar lefordította Csoma dolgozatainak nagy részét, és tervezte kiadását, amely azonban csak 1885-ben jelenhetett meg, angol és magyar nyelven.

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842): erdélyi nyelvtudós és utazó, Ázsia-kutató, könyvtáros, a tibetológia megalapítója. Még diákkorában eltökélte, hogy felkeresi az „ázsiai magyarok” maradékait. Nyugat-tibeti lámakolostorokban évekig tanulmányozta a tibeti nyelvet és kultúrát. Kalkuttában jelent meg két főműve 1834-ben, a Tibeti- Angol szótár és a Tibeti Nyelvtan.
érdekesség

Emlékezete:

1845-ben az Ázsiai Társaság emlékoszlopot emelt a sírja fölé.

1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefesttette Csoma síroszlopát, bekereteztette.

1902-ben Kalkuttában az Ázsiai Társaság épületben felállították Kőrösi Csoma Sándor mellszobrát.

1904-ben születésének 120. évfordulóján szülőfaluját Csomakőrösre nevezték.

1920-ban megalakult – először – a Kőrösi Csoma Sándor TársaságTeleki Pál kezdeményezésére.

1956-ban megalakul a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet.

1967-ben halálának 125. évfordulója alkalmával a Magyar Földrajzi Társaság Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet alapított.

1972-1973-ban Jakabos Ödön gyalog bejárta Körösi Csoma Sándor útját.

1982-ben Kőrösi Csoma Sándor emlékére megépült az első magyarországi sztúpa (buddhista kegyhely), Budapest XV. kerületében.

1998-ban a Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Alapítvány szervezésében megalakult a Buddhista Egyetem.
érdekesség

A Tisza szabályozása: a Tisza-törvény – 1884

A Tisza folyó hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb síksága, s mint minden síkság, lelassítja a folyók futását. A Tisza is rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így gyakoriak voltak az áradások.Több kisebb, sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. A magyar országgyűlés 1884-ben fogadta el a Tiszáról szóló törvényt, amely összefoglalta a folyó szabályozásával összefüggő teendőket 1879-1884 közötti periódusban.

A törvény kimondta, hogy a Tisza és vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez. 1894-ben a parlament elfogadta Kvassay Jenő tiszai korrekciós programját, mely alapján tíz évig folynak a munkák, aminek célja: a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeinek korrekciója.A folyó szabályozását Vásárhelyi Páltervei alapján végezték.

Érdekesség:

Szegeden emléktábla mutatja az addigi legnagyobb vízállást, amely 961 cm volt 1970. június 2-án. Ez 154 cm-rel több, mint a várost romba döntő 1879-es árvíznél volt. (Ezt 2006. április 21-én sikerült “felülmúlnia” a folyónak: 1009 cm-es vízállást mértek a Belvárosi híd lábánál lévő vízmércén.)
érdekesség

Tisza és a Bodrog találkozása Tokajnál

érdekesség
Helytörténeti fotók

Első magyar művészettörténeti összefoglaló megjelenése– 1885

A művészetek története a legrégibb időktől napjainkig címen 1885-ben jelent meg, az első magyar nyelvű egyetemes művészettörténeti összefoglalás Pasteiner Gyula (1846–1924) művészettörténész tollából.

Pasteiner Gyula(1846-1924) művészettörténész, műkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, utóbb tiszteleti tagja. Jelentős munkásságot fejtett ki a magyar művészettörténeti áttekintése, főképpen a szobrászat és a barokképítészet múltjának feltárása terén. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű egyetemes művészettörténeti összefoglalás megírása (1885). 1885-től 1916-ig volt a Budapesti Tudományegyetemen a művészettörténet egyetemi tanára.
érdekesség

A Kötet borítója

érdekesség

Transzformátor megalkotása - 1885

A transzformátor egy villamos gép, nyugvó szerkezet, amely a váltakozó áramúvillamos teljesítménynekfeszültségét, ésáramerősségét alakítja át.A magyar tudósokból álló csoport; Déri Miksa, Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal együtt 1885-ben alkotta meg a transzformátort. A kísérleti munka oroszlánrészét Déri Miska végezte.

Michael Faraday1831-ben határozta meg az elektromágneses indukció törvényeit.Az első energiaátvitelre alkalmas, zárt vasmagú transzformátort Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly és Déri Miksa szabadalmaztatta 1885-ben. Ezek a transzformátorok a Ganz gyárban készültek Budapesten.
érdekesség

Az első transzformátorok egyike , 1885

érdekesség
Helytörténeti fotók

Tóth Árpád születése – 1886

Tóth Árpád (1886-1928) költő, műfordító. A Nyugat értékelése szerint Ady Endre után a második legjelentősebb költő. Ezt az értékelést ma már túlzónak tarthatjuk, és inkább jelentős, költői pályáról beszélhetünk. Ennek oka pedig költői világképének rendkívüli homogenitása, egysíkúsága. Munkásságának filozófiai hátterében Schopenhauer áll, az ember kielégíthetetlen vágyaival, a fölfokozott magányérzettel, a tétovasággal és melankóliával. A világképnek megfelelően a meghatározó műfaja azelégia.

Lírájára a betegségen túl, sokszor a nyomor határát súroló szegénység is rányomta a bélyegét.A magány költőjének is nevezik, hiszen betegsége és a korai halál tudata meghatározta a művészetét. Lírájának alaphangját a tehetetlen lemondás, szomorúság tölti be.A költők verseiben gyakran használnakmegszemélyesítéseket, szinesztéziákat, metaforákat. Jellemző a színek tobzódása, látomásos jelleg. Tóth Árpád jellegzetes impresszionista alkotó: Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú. /1923/.

Műfordító munkássága kiemelkedő; Babits Mihály szerint a legszebb magyar vers ShelleyÓda a nyugati szélhez című költeménye Tóth Árpád fordításában.
érdekesség

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

Előttünk már hamvassá vált az út
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szívembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le
S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!
érdekesség

Teleki expedíció– 1886-1888

Gróf Teleki Sámuel (1845-1916) magyar felfedező, a Kenya északi részébe indult első európai expedíció vezetője. Teleki Sámuel (1739–1822) erdélyi kancellár dédunokája volt, aki 50 ezer kötetes könyvtárának átadásával megalapította a marosvásárhelyiTeleki Tékát, az egyik első magyar közkönyvtárat.

Teleki Sámuel1886-1888-as útjával hatalmas területet rajzolt fel Afrika térképére, ahol, ahogy mondani szokás, „fehér foltok” húzódtak. Felfedezéseinek emlékeit a táj földrajzi elnevezéseiben ma is hordozza: Rudolf trónörökösről, és nejéről nevezte el, a Rudolf-tavat, és a Stefánia-tavat. Teleki felfedező útját lépésről lépésre követhetjük kísérőjének, Ludwig von Höhnelnek leírásából, amely így egyben a legnagyobb magyar földrajzi felfedezőút hiteles krónikája.

Száz évvel Teleki után a Magyar Tudományos Afrika Expedíció végigjárta a gróf által feltérképezett tájakat, az időközben eltelt közel két évtized során hatalmas változások mentek végbe a térségben. Az ezredfordulón már nemzeti parkok, természetvédelmi területek tucatjai adnak menedéket Kelet-Afrika élővilágának.

Teleki Sámuel a történelemből jól ismert erdélyi főnemesi családból származott. Ifjú korától kezdve szenvedélyesen hódolt az erdélyi mágnások hagyományos sportjának, a vadászatnak. Apjával együtt rendszeresen részt vett az erdélyi főurak birtokain tartott medvevadászatokon.
érdekesség

Fő műve

érdekesség
Helytörténeti fotók

Karinthy Frigyesszületése - 1887

Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, 1887 – 1938) magyar író, költő, műfordító.Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaságalapító-tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira.

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok ti-t, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kérem-et. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták.

A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. (Erre utal A cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba írt, ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.Műfordításai ma is ismertek, főként a Micimackóés a Tom Sawyer kalandjai.
érdekesség

Karinthy Frigyes idézetek

„Senkinek nem kötelessége, hogy szeressen – de senkinek nincs joga hozzá, hogy gyűlöljön.”

„A szerelem, tudjuk, ellentétek vonzalma – erősebben tör ki azzal szemben, ami lényünktől idegen.”

„Szemedet, szád, orrod a szülődtől örökölted, de van valami, amit nem örököltél senkitől – ezt a valamit, ezt a mindent, amit így mondok: Én.”

„A hazugság fegyvere az erőszak. Jaj annak a hazugságnak, ha kétségbeesett helyzetében az igazság fegyverét kéri kölcsön – az ő kezében hátrafelé sül el ez a fegyver, amelynek neve: Megismerés.”

„A legtöbb ember nem az igazságot keresi, csak a maga igazát.”

„Csak annak adok, aki nekem rokonszenves. De nekem nem rokonszenves, akinek adni kell.”
érdekesség

Budapesti Önkéntes Mentőegyesület megalakulása - 1887

Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME), 1887. május 10-én, Kresz Géza kezdeményezésére alakult meg.A szervezett mentés kialakulása ide datálható Magyarországon.

A Mentőegyletnek nagy szerepe volt az 1892-es budapesti kolerajárvány felszámolásában. A BÖMEelső igazgatója, az életre hívó Kresz Géza lett, aki1871-ben, a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Előbb kerületi orvosként, majd tisztiorvosként működött a Belvárosban.1892-ben javasolta egy mentőmúzeum létrehozását. Számos egészségügyi ismertető, felvilágosító könyvet írt.

A mentők napja Magyarországon – május 10.
érdekesség

Kresz Géza sírja - Budapest,Kerepesi temető

érdekesség
Helytörténeti fotók

Tersánszky Józsi Jenő születése - 1888

Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja. Olyan kiemelkedő alkotások tették mindenki számára ismertté, mint a Misi Mókus kalandjai, és a Kakuk Marci.

Három évtizedig élt Budán az Avar utcában. A Németvölgy és Krisztinaváros jellegzetes alakja volt. Naponta találkozhattak vele a környék lakói, nemegyszer – utcai – tilinkó játékával is elbűvölte az éppen arra járókat. Mindennapos vendége volt a környék szép számú borozójának, kocsmájának.

- 1950-től a politikai cenzúramiatt nem tudott publikálni, 1952-ben mégis felkérték, hogy a Rákosi Mátyás 60. születésnapjára összeállított kötetbe írjon. Tersánszky,Anadrágtartógyároscímmel írt egy gunyoros művet. Az írás természetesen nem kerülhetett be az ünnepi kötetbe,hiszen az alacsony Rákosi köztudottan nadrágtartót viselt.

^-A húszas évek elejére nélkülözései annyira megviselték, hogy 1921. június 16-án öngyilkossági kíséreltet tett: az Erzsébet hídról a Dunába vetette magát. Szerencsés megmenekülése hírét olvasta az újságban az irodalom iránt érdeklődő Molnár Sári, aki levelezni kezdett az íróval, s végül 1921. szeptember 8-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötöttek. Házasságuk felesége 1960-ban bekövetkezett haláláig tartott.
érdekesség

Fő művei

érdekesség

Lenhossék József halála– 1888

Lenhossék József (1818-1888) orvos, anatómus, antropológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Számottevő eredményeket ért el a központi idegrendszer bonctani leírása, az agytörzsihálózatos állomány felfedezése terén.

A magyarországi anatómia 19. századi korszakának jelentős alakja, a mikroszkóposszövettani vizsgálatok, valamint a szervezet életfolyamatainakmorfológiai összefüggéseit feltáró funkcionális anatómia iskolateremtő egyénisége volt. 1859-től 1888-ig a pesti, majd budapesti egyetem bonctani tanszékének egyetemi tanára, anatómiai intézetének igazgatója volt. Munkássága hasonlóképpen jelentős a fizikai antropológia számára, nevéhez fűződik a hazai koponyatani (kraniológiai) vizsgálatok tudományos alapokra helyezése.

A Lenhossék-orvosdinasztia középső tagja, apja Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus, fia Lenhossék Mihály (1863–1937) orvos, anatómus. Unokája, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós.
érdekesség

Lenhossék József
érdekesség
Helytörténeti fotók

A Pál utcai fiúk – 1889

Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban általános iskola ötödik osztályábankötelező olvasmány, Molnár Ferenc műve. Az 1889-ben játszódó regény érdekessége, hogya napjainkban is nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szól, bárhol, bármikor történhetett volna. 1907-ben került kiadásra.

Az 1889. márciusában Budapesten játszódó regény a Pál utcai fiúk és a vörösinges fiúk csapatának egymással szembeni hadakozását írja le, melyben középiskolások megvédik játszóterüket, a kis Nemecsek Ernő segítségével – aki életét áldozza a grundért –, egy másik csapattól, a „vörösingesek”-től. A grund megvédése után nem sokkal derül csak ki, hogy a játszóteret beépítik.

A regény főszereplői – Nemecsek Ernő, Boka, Geréb, Áts Feri – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz – és a könyv olyan jól ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használjuk is emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is.

A művet számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány.
érdekesség

A Pál utcai fiúk kiadásának 100. évfordulóján összeállított különlegesség: a Pál utcai Kurir - 2007

érdekesség

Első közforgalmi villamos Budapesten – 1889

1888-ban Balázs Mór, a Lindheim és Társa, valamint a Siemens et Halske cégekkel megalakította a Budapesti Városi Vasutat (BVV). Ők helyezték üzembe 1889. július 30-án Budapest első rendes nyomtávú, állandó villamosát.

A normál nyomtávú (1435 mm) villamos vonal az Egyetem tér – Stáczió utca – Köztemető út útvonalon haladt. Még ebben az évben átadták a forgalomnak a Podmaniczky utcai vonalat is. A BVV a nagykörúti próbavasutat elbontotta, és helyére itt is normál nyomtávú vonalat építettek. 1890. március elejéig a Kerepesi (Rákóczi) útig, augusztusra a nagykörúti villamos Üllői útig vezető szakaszát is átadták. A következő évben a társaság új néven Budapesti Villamos Városi Vasút Rt-ként (BVVV) folytatta tevékenységét.

A 20. század elején – kb. 10 év múlva – már hét villamosvasúti társaság versenyzett az utazók kegyeiért a fővárosi utcákon.
érdekesség

Első villamos, Nyugati pályaudvar

érdekesség
Helytörténeti fotók

A Hét című irodalmi szemle indulása - 1890

A Hét (Budapest, 1890. – 1924.) társadalmi, irodalmi és művészeti közlöny, 1894-től politikai és irodalmi szemle. A haladó szellemiségű polgárság irodalmának kívánt vezető lapja lenni. A Nyugat indulásáig (1908) ezt a szerepet be is töltötte.

„A polgári irodalom történetében talán az első dátum 1890, a Hét megjelenése. A Hét képes szépirodalmi hetilap volt, szerkesztője Kiss József, középszerű epigon költő, de olyan szerkesztői tehetség, akit csak az egy Osvát Ernő múlt felül. Lapja rövidesen orgánuma lett mindazoknak, akikben az új polgári szellem irodalmi formát öltött, de hordozta a régebbi nemzedékek kritikusabb elméit is.”

– Szerb Antal -
érdekesség

A XXI. kötet

érdekesség

Tisza Kálmán miniszterelnök lemondása- 1890

Tisza Kálmán, 1875-90 között,45 évesen letta Dualizmus kori Magyarország miniszterelnöke, és párhuzamosan belügyminiszter volt. 1875-ben nagyon nagy volt vele szemben a várakozás és tudta is, hogy mit kell tennie, de Tisza Kálmán túl sokáig volt miniszterelnök, és az emberek megunták.

Irányítása alatt épült ki a kapitalizmus intézményi és jogi rendszere, de megreformálta a büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyvet.Miniszterelnöksége alatt újjáalakult a csendőrség. Rengeteg óriás-beruházás köthető a korszakhoz, mint pl.:folyószabályozások, (plVaskapu-szoros) vasútépítések, Szeged teljes újjáépítése, az Országház ötlete, az építkezés megkezdéséig stb. Ténylegesen a véderőtörvénybe bukott bele. Az 1880-as években előtérbe került a hadseregfejlesztés. Új véderőtörvényt akartak elfogadtatni, amelynek egy paragrafusa sértette a magyar nemzet érzékenységét. Végül kompromisszumos megoldás született, de Ferenc József bizalma Tisza iránt megrendült.

Tisza tisztában volt ennek következményével, és ahonossági törvény kiigazítási javaslatával megrendezte távozását. Tisza azt indítványozta, hogy díszpolgárokra ne vonatkozzék, mivel Kossuth büszkélkedhetett ilyen címmel – ehhez az indítványához viszont nem kapott többséget. Formailag ezért nyújtotta be lemondását. Volt stílusérzéke, jó ürügyet választott és búcsúzott.
érdekesség

Honossági törvény - 1879

Az 1879-ben az udvar által beterjesztett törvényjavaslat értelmében, azok a külföldön élő magyar állampolgárok, akik tíz éven belül nem kérik írásban állampolgárságuk meghosszabbítását, elveszítik azt. A tervezet szerint azokra a külföldön élő magyarokra, akik bármely magyar helység díszpolgárai, nem vonatkozna a törvény. Az első, 1879-es honossági törvény az emigrációba vonult Kossuth Lajos kapcsán vált hírhedtté, hiszen ő is elveszíttette volna magyar állampolgárságát.
érdekesség
Helytörténeti fotók

Erdély című folyóirat születése – 1891

A felvilágosodás és a nyomában kibontakozó nemzeti mozgalmak hatására, valamint Kolozsvár közigazgatási központtá válása következtében a 18–19. század fordulóján az erdélyi magyar nyelvű irodalom fellegvára lett a város.Az Erdélyi Kárpát-egyesület (EKE) 1891-ben honismereti-turisztikai céllal alakult, Erdély című folyóirata 1948-ig jelent meg.

A 16. századtól fokozatosan Kolozsvár lett az erdélyi magyar művelődés és irodalom központja lett.A reformáció és a humanista eszmeáramlatok korabeli hódítása nyomán születtek meg a 16–17. században Kolozsvár első jelentős tanintézményei, és alakultak ki az ezek holdudvarához tartozó nagy hatású kolozsvári literátus körök. Megszülettek az első folyóiratok és irodalmi társaságok, kibontakozott a magyar nyelvű színjátszás, a városban indult meg vagy teljesedett ki pályája a művelődési-tudományos élet számos meghatározó alakjának. A kiegyezést követően Erdély a Monarchia része lett, így Kolozsvár kulturális jelentősége a trianoni békeszerződés, Erdély elszakadása után értékelődött fel ismét, s azóta is az erdélyi magyar nyelvű irodalom, tudomány és sajtó fellegváraként tartják számon.
érdekesség

Kolozsvár

érdekesség

Eötvös-inga – 1891

A torziós inga, Eötvös Loránd híres mérőberendezése, amellyel a nehézségi gyorsulás apró változásait, illetve a tehetetlen és súlyos tömeg egyenlőségének kérdését vizsgálta.A horizontális variométer – Eötvös fő műve – a tulajdonképpeni Eötvös-inga, 1891 májusában készült el.Eötvös az 1908-ban közzétett méréseket az “Eötvös torziós ingával” végezte. Ezen kísérleteivel igazolta, hogy “a tömegvonzás nagysága a test anyagától független”. Méréseinek eredménye: a modern fizika legjelentősebb felfedezésének az általános relativitás- elméletnek az igazolása.

báró Eötvös Loránd (1848-1919) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása, a nevét viselő torziós inga. Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, hegymászó. 1913-ban egy némettudományos folyóiratban maga Einstein közölt egy tanulmányt “A gravitációs elmélet jelenlegi helyzete” címmel. Itt többek között azt mondta: “Meg kell itt jegyeznünk, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát, arányosságát, Eötvös egy számunkra nagyon fontos vizsgálattal, nagy pontossággal igazolta” (szabad fordítás).

Ingáját sosem szabadalmaztatta, abból a humánus gondolkodásból fakadóan, hogy az szolgálja az egész emberiséget.1913-ban számos tudós őt javasolta Nobel-díjra, de mégsem kapta meg. Tudósi és emberi nagyságából ez semmit nem vonhatott le. 1948-ban születésének 100. évfordulóján a Londoni Science Museumban rendeztek egy emlékkiállítást “A legnagyobb magyar tudós” címmel.
érdekesség

Műszeréről Eötvös maga a következőket mondja:

„Egyszerű egyenes vessző az az eszköz, melyet én használtam, végein különösen megterhelve és fémtokba zárva, hogy ne zavarja se a levegő háborgása, se a hideg és meleg váltakozása. E vesszőre minden tömeg a közelben és a távolban kifejti irányító hatását, de a drót, melyre fel van függesztve, e hatásnak ellenáll és ellenállva megcsavarodik, e csavarodásával a reá ható erőknek biztos mértéket adván. A Coulomb-féle mérleg különös alakban, annyi az egész. Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Ily módon a földkéreg oly mélységeibe pillanthatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek.”
érdekesség
Helytörténeti fotók

Magyar nőnevelés kezdete – 1892

Magyarországon a 19. század első felében a nők helyzetével kapcsolatos elvi álláspontok, a nőnevelésre vonatkozó elképzelések ugyanolyan sokszínűek voltak, mint Európa más országaiban. Fáy András kezdeményezésére indult egységes mozgalom a nőnevelés magyar kézbe vételére. Ennek lett egy úttörője Karacs Teréz (1808–1892) az író, pedagógus. Már kortársai is felismerték munkásságának jelentőségét, így 1888-ban 80. születésnapján szerte az országban megemlékeztek róla.

Karacs Terézt, protestáns szülei támogatták tanulását, bár ez elsősorban önképzést jelentett. Első írása, Egy találós kérdés 1823-ban jelent meg a Hasznos mulatságok című lapban. Első novellája 1833-ban jelent meg a Regélő című lapban. Ezt követően folyamatosan publikált, verseket, műfordításokat, pedagógiai és politikai jellegű cikkeket. Családiházuk az irodalmi, szellemi élet egyik központja volt: Fáy András, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, és Kölcsey Ferenc is rendszeres vendég volt. Katona József náluk írta meg a Bánk bánt. Az írással nagy feltűnést keltett és egyszerre több helyre is hívták nevelőnőnek. Teleki Blanka nővérének De Gerandóné közbenjárásával a francia király unokájának nevelőjéül is meghívták.

Érdekesség:

Az 1846. szeptember 8-án megnyíló miskolci református nőnevelő intézet igazgatónőjeként elérte, hogy hazánkban elsőként, nemcsak nemesi származású, de polgár lányok, és évente hat szegényebb sorsú diák ingyen tanulhatott az intézményben.
érdekesség

Miskolcon 1985-től Leánykollégium viseli a nevét.

érdekesség

Mindszenty József születése - 1892

Mindszenty József(1892-1975) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. A magyar katolikus egyház, egyik legkiemelkedőbb20. századi alakja.1975. május 6-án halt meg,Bécsben.Mariazell után, 1991-ben helyezték végső nyughelyére,az esztergomi bazilika altemplomában.Egész életét végigkísérte a szeretet: Isten,a Hazája és az egyszerű emberek iránt.

A második világháborúban, felemelte szavát a zsidóüldözés ellen,amiért Szálasi Ferenc a sopronkőhidai börtönbe vetette.Szabadulása után lett esztergomi érsekké,valamint Magyarország hercegprímásává. Érseki tevékenysége alatt szívén viselte a szegények sorsát.Nem engedett meg semmilyen fényűzést,budapesti palotáját nem engedte felújítani,pedig annak felét teljesen szétlőtte egy bomba.Télen nem fűtetett,arra hivatkozva,hogy mennyi gyerekes család él a hegyekben, akiknek betevő falatjuk is alig akad.Az 1946-48-as években felemelte szavát,a magyarok deportálása ellen Csehszlovákiából, így nekik tartoznak köszönettel azok a felvidékiek, akik szülőfalujukban maradhattak.1948.december26-án a pesti Andrássy úti börtönbe került.Itt kezdődött vallatása,szellemi,lelki kínzása, megalázása.Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték,s csak azért nem halálra,mert az európai országok erősen tiltakoztak.1956-ban szabadult,november 3-án rádióban is beszélt, melyben bírálta többek között a kommunistákat.

Ügyében a Legfőbb Ügyészség1989 végén perújítási nyomozást rendelt el. Ezt a rehabilitálási eljárást hivatalosan 2012-ben zárták le.
érdekesség

Mindszenty József hercegprímás

érdekesség
Helytörténeti fotók

Jókai Mór: Sárgarózsa - 1893

Jókai mindmáig a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Jókaival lett teljessé a magyar romantika. Életműve a száznál is több kötetben felidézi a nemzeti múlt egészének látomását, és tanúsítja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett. Ez a romantika számos mozzanatában realista tanúságtétel. 1893-ban jelenik meg

A Sárga rózsaJókai Mór kisregénye, öregkori művészetének kiválóan megalkotott darabja. A kisregény nem történelmi, romantikus időket idéz fel, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. A puszta világát, az itt élő alakokat olyan realitással rajzolja meg Jókai, amely már Móricz irányába mutat.

Munkái közül mindenképpen említésre méltó: az Aranyember, a Kőszívű Ember Fiai, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok, Szegény gazdagok, Mire megvénülünk, Névtelen vár, Rab Ráby, A lőcsei fehér asszony és a Sárga Rózsa.
érdekesség

Jókai Mór neve

Eredetileg Jókay Móricnak hívták, mivel Móric néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, de később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.
érdekesség

Madártani Intézet létrehozása – 1893

A Magyar Madártani IntézetHerman Ottó kezdeményezésére 1893-ban jött létre.Feladata elsősorban a madárvonulás kutatása és a madárfajok gazdasági jelentőségének megállapítása volt.Jelenleg Budapesten a Jókai-kertben található a XII. ker. Költő u. 21. szám alatt.

Csáky Albin akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1893. május 20-án kelt rendeleteivel hozta létre aMagyar Ornitológiai Központot. Az intézmény, aMagyar Nemzeti Múzeum keretében,a hazai madártani kutatások fellendítésére jött létre. Az intézet jogutódja ma, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezetében működő,Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár.
érdekesség

Magyar madártani Intézet székhelye

érdekesség
Helytörténeti fotók

„Beszterce ostroma. Egy különc ember története.” - 1895

Mikszáth Kálmán(1847-1910), magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. AMagyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.A Beszterce ostroma „Mikszáth tehetségének leggazdagabb és legmélyebb alkotása.Módszere a kritikai realizmus: a valóságot írta: ítéletet kellett mondania. Művei híven tükrözték vissza az úri- nemesi társadalom fokozódó erkölcsi-szellemi züllését, belső szétesését.

A Beszterce ostromaMikszáth Kálmán egyik legismertebb regénye. Alcíme: Egy különc ember története. Először 1894-ben a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásokban, 1895-ben pedig kötetben.A Beszterce ostroma Mikszáth egyik legérdekesebb és legnépszerűbb könyve, mely a magyar irodalom egyik legemlékezetesebb különcéről szól. Mint az író néhány más művében, itt is egyszerre két eseménysor van jelen, melyek a mű közepén találkoznak, és így folytatódik tovább a történet. A háttérben egy szerelmi história húzódik meg, az előtérben és a cselekmény középpontjában egy Don Quijote-szerű felvidéki főúr, Pongrácz István gróf hóbortos alakja áll. Bár a történet a 19. században zajlik, a gróf mégis középkori várúrként viselkedik, várát is középkori mintára rendezi be. Életét a folytonos harc jellemzi, cselédeit is katonáskodásra sarkallja és csak az ököljogot ismeri.
érdekesség

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, részlet

„Az emberek igazságérzete ilyen mindenütt, még a történelem-írásnál is. A labanc-kuruc világ eseményei is ilyen kétféle igazságérzeten keresztülszűrve maradtak ránk. Nem feszegetjük hát azokat, nem is igen tartoznak a történetünkhöz.

Hanem az az egy bizonyos, hogy mikor a kurucok mind elfogytak, úgy gondolá a király Bécsben, hogy most már azokat is ki kellene irtani, akik csak ezután születhetnének. A király túlment a Herodes ideáin is. De mit tudta tenni szegény!

Meghozták az 1715:42. t.-cikket a várak ellen, lerontatni rendelvén azokat, mert úgy kell annak lenni, hogy a sasfészkek szülik a sasokat. Hát ne legyenek sasfészkek. Nincs már a sasokra többé szükség, csak egy sas maradjon: az örökkévaló sas, a két fejével.

A várakat le kell rombolni, de… (ilyen »de« mindig van a magyar törvényekben s még ha nincsen, is megtalálják) de a kastélyok maradhatnak. Hát mármost mi történt? Hiszen világos. A várra azt mondták, hogy kastély és kegyelmet kapott, ha befolyásos famíliáé volt; a kastélyt pedig, föltéve, hogy gyámoltalan özvegy vagy árvák kezén lógott, megtették várnak és pusztulnia kellett.

Nedec vára is azon a címen menekült, hogy kastély. Igaz is, hogy nem fekszik hegyen, mogorva sziklán, hanem két hatalmas négyszögben terül el közönséges módon, mint egy óriási kaszárnya. Egyebekben valódi vár bástyákkal, felvonó-híddal, toronnyal, tömlöccel, kápolnával, földalatti utakkal, süllyesztőkkel. Még régi muskétás ágyú is volt hozzá vagy nyolc darab.

Ebben a várban lakott néhány év előtt (még tíz év előtt is) Pongrácz István.”
érdekesség

Mária Valéria híd átadása– 1895

A Mária Valéria híd,Esztergom és a szlovákiaiPárkány között, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél fekszik.A Duna-hídhossza 514 méter. Ahidat 1894-ben kezdték építeni, majd 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a korabeli kormány több tagja is részt vett. A hídon átkeléskorvámot kellett fizetni, egészen 1918-ig.

A hidat Feketeházy János tervezte, és 1894 februárjában a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni, miután Vaszary Kolos érsek lemondott a vámszedési jogáról. A készhidat, 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, a hídszentelést Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte.A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el.

A hidat átadásának napján éjfélig vám nélkül volt szabad használni.
érdekesség

Mária Valéria híd, napjainkban

A II. világháborúban felrobbantott hidat,az uniós Phare-program keretében elnyert pályázati pénzből újjáépítették. Az átadásra,2001. október 11-énkerült sor.

érdekesség
Helytörténeti fotók

Az Üstökös c. lap jubileuma- 1896

Az Üstökös volt címe az első és legrégibb magyar humoros lapnak (A Pallas nagy lexikona szerint humoristico-belletrisztikus hetilap), amely 1858. augusztus 21-én indult meg Pesten.Az 1000. szám 1877. október 14-én, a 2000. szám 1896. január 10-én jelent meg.

A Nagy Tükör és Kakas Márton Albuma című folyóiratokból keletkezett. Szerkesztője és kiadótulajdonosa Jókai Mór volt, nyomtatta Landerer és Heckenast nyomdája. A cikkeket Jankó János zsánerrajzai élénkítették. 1863. április 25-étőlDienes Lajos vette át a szerkesztést, Jókai pedig mint tulajdonos a lap fő munkatársa maradt. 1865. augusztus 15-étől ismét Jókai szerkesztette a lapot. A századforduló táján a Pallas Részvénytársaság nyomdájában jelent meg.
érdekesség

A Sajtó bosszúja, Jeney Jenő rajza

érdekesség

Feszty-körkép - Millennium - 1896

Millennium a magyar honfoglalás és államiság 1000 éves évfordulója 1896-ban, amelynek tiszteletére egész évben nagyszabású rendezvényeket tartottak, így pl. megnyitották a budapesti kiállítást.Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, a millenáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját.

A Feszty-körképFeszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról. Jelenleg az ópusztaszeriNemzeti Történeti Emlékparkban látható. Feszty árpád, a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámájával együtt, több alkotást is készített a millennium jegyében. Ekkor festette a Bánhidi csata és a Zsolt vezér eljegyzése című képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára.

Érdekesség:

A körkép története Feszty Árpád egyik párizsi útjávalkezdődik. Aminek során megcsodáltaDetaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: ő a bibliaiözönvíz történetét viszi vászonra. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Apósa, Jókai Mór, beszélte rá vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét.
érdekesség

A Körkép mai épülete Ópusztaszeren

érdekesség
Helytörténeti fotók

grófSzéchenyi Zsigmondhalála – 1898

grófSzéchenyi Zsigmond (Nagyvárad, 1898. január 23. – Budapest, 1967. április 24.) vadász, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Gróf Széchenyi Zsigmond a Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ükunokája. Dédapja volt Széchényi Lajos, Széchenyi Istvánnak, a “legnagyobb magyarnak” testvérbátyja.

Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza, kiemelkedő vadásztrófeája, a világrekordnak számító addax/mendeszantilop/elejtője. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg.

Művei:

Csui!…

Elefántország

Hengergő homok

Alaszkában vadásztam

Nahar

Afrikai tábortüzek

Ahogy elkezdődött

Trófeáim bemutatkoznak

Vadászat négy földrészen
érdekesség

Széchenyi Zsigmond villája bejáratánál

érdekesség

Barabás Miklós halála - 1898

Barabás Miklós (1810-1898) magyar festő.A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, a Magyar Tudományos Akadémia, levelező tagja.

A nagyenyedi kollégiumban tanult és már fiatalon kezdett arcképfestéssel foglalkozni. Diákoskodása alatt tömérdek nélkülözésben volt része, de rajzai kapcsán érték nagy sikerek, apróbb megélhetést is biztosítva. 1834-ben már a velencei képtárakban volt megtalálható, majd 1840-ben letelepedett Pest városában. Műtermében visszavonultan, és elmélyülten alkotott hosszú időn keresztül.

A 19. századi Magyarország tehetséges, tanult és keresett portréfestője, nemzetünk számos jeles egyéniségét megfestette. A fényképezés megjelenése még nem jelentett konkurenciát számára, Magyarországon még a 20. század első harmadában is divat volt magas társadalmi pozíciót betöltő személyiségek megfestése. Egyes életképeivel a kor hangulatát tükrözte (pld. Galambposta), mely csak tovább növelte népszerűségét. Az ö biedermeier stílusa, kivált a 19. század második felében, nem mérhető a haladottabb nyugati stílusokhoz, de ő hazai művészek közt megfestette azt, amit szívesen fogadnak tőle az utódok is.
érdekesség

Kiemelkedő alkotások

gróf Széchenyi István

A Lánchíd alapkőletétele

Kölcsey Ferenc legismertebb kép a költőről

érdekesség
Helytörténeti fotók

Egri Csillagok kiadása - 1899

Gárdonyi Géza1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta.A szerző roppant alaposan készült fel regénye megírására: utána olvasott a kor történetének, kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török kultúra, sőt elutazott Isztambulba is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget megnézze, amit leírt művében.

A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. Az Egri csillagok történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba.A mű tárgya a történelmi eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.
érdekesség

A mű utóélete:

v 1923-ban Fejős Pál elkészítette első filmváltozatát.

v 1959-ben Korcsmáros Pál rajzaival képregény-adaptációja készült.

v 1968-ban kétrészes film készült a könyvből, Várkonyi Zoltán rendezésében.

v 1996-ban Várkonyi Mátyás és Béres Attila történelmi musicalt írt a könyvből.

v A 2005-ös A Nagy Könyv-játékban ez a regény lett a magyar olvasók kedvence.
érdekesség

Perczel Mór halála– 1899

Perczel Mór (1811-1899) Tolna megyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.

1848 áprilisától a Batthyány-kormány belügyminisztériumának tanácsosa, országgyűlési képviselő. 1848. szeptember 1-jén megalakította a Zrínyi-szabadcsapatot.Görgey Artúr közreműködésével az ozorai ütközetben (1848. október 7.)az osztrák csapatokat megadásra kényszerítette. Az Országos Honvédelmi Bizottmány ezért 1848. november 1-jétől tábornokká léptette elő. A közösen kivívott győzelem során megromlott a kapcsolata Görgeyvel, és ez az ellentét a későbbiekben sok gondot okozott a magyar hadvezetésnek.

Érdekesség:

Perczel Mór volt a szabadságharc egyedüli tábornoka, akinek nem volt katonai előképzettsége.
érdekesség

Perczel Mór kapcsolata Kossuth Lajossal

A kormány és a vezető tábornokok tanácskozásán kíméletlenül bírálta a hadvezetést,elsősorban Kossuthot, mire július 30-án felmentették beosztásából. Törökországba, majd 1852-ben Angliába menekült. Sokáig élt Jersey szigetén. 1851. szeptember 21-én öccsével, Miklóssal együtt Magyarországon halálra ítélték – nevüket jelképesen bitófára szögezték.

1859-ben – félretéve a közte és Kossuth között fennálló személyi és politikai ellentéteket – Itáliába utazott, és felajánlotta szolgálatait a Kossuth Lajos vezette Magyar Nemzeti Igazgatóságnak, amely a magyar emigráció politikai és szervezési központja volt. Az együttműködés azonban nem jött létre.
érdekesség
Helytörténeti fotók

Fekete István születése – 1900

Fekete István (1900- 1970) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki a Tüskevár című regényéért. Több regényéből készült sikeres film, így a Bogáncs, a Tüskevár és rajzfilmen a Vuk.

Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében, ezért próbálták munkásságát kicsinyíteni, elhallgatni, ifjúsági regényírónak titulálni.

Érdekesség:

Az irodalmi életben sem nagyságának megfelelően kezelték. Könyveit ugyan kiadták és az olvasók között ezek népszerűek is voltak, de politikai okokból például több lexikonban hiányosan vagy egyáltalán nem szerepelt. Egyik versét már 14 éves korában közölte a Zászlónk című, népszerű ifjúsági folyóirat.
érdekesség

Fekete István fő művei

érdekesség

Aranykorona bevezetése - 1900

Az Osztrák–Magyar Monarchiában,1900. január 1-én a forint helyett bevezették az aranykoronát.

Franciaországban a 14. században először vert aranypénz egy koronával, sok későbbi aranypénznek mintául szolgált. A németországi új 10 márkás aranyat is koronának (Krone) nevezték. Az aranykorona az Osztrák–Magyar Monarchiában az ezüst alapú forint helyett bevezetett aranyalapú pénzegység.Akorona 10, 20, majd 100 koronás aranyból vert érméje. Az aranykorona,1927-ig maradt törvényes fizetőeszköz.
érdekesség

20 koronás /1900 /

Az aranykoronások képe egyforma. A képlapon (avers) látható a király alakja, a koronázási ruhában, Szent István palástjában, fején a szent koronával, jobb kezében a kormánypálca (jogar), baljában az aranyalma. A kép körül a körirat; «Ferencz József I. K. A. Cs. és M. H. S. D. O. Ap. Kir.» (azaz: Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar, Horvát, Szlavón és Dalmátországok apostoli királya). Az arany hátlapján (revers) van a magyar korona országainak egyesített címere a címertartó angyalokkal, a címer felett ezzel a felírással «Magyar királyság» alatta pedig ez áll «20 korona», illetőleg «10 korona».

érdekesség
Helytörténeti fotók

Németh László születése – 1901

Németh László (1901-1975) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró. 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. 1925 decemberében a Nyugat novellapályázatán a Horváthné meghal című paraszttörténetével első díjat nyert.

Legismertebb kiemelkedő művei, a Gyász (1935-ben megjelent regény, amely, a két háború közti magyar falu megkövesült emberi viszonyait, erkölcsi, társadalmi válságát híven ábrázoló lebilincselő olvasmány); a Bűn (regény, 1936) és az Iszony (regény, 1947).

1919-ben magyar–francia szakos bölcsészhallgató, de 1920 tavaszán átiratkozott az orvoskarra, ahol fogorvosi diplomát szerzett. 1925-ben elvégezte az egyetemet, s cselédkönyves orvos lett a Szent János Kórházban. Később fogorvosi rendelőt nyitott. Egy ideig fogorvos volt, majd iskolaorvos.
érdekesség

Németh László Díjai

1952-ben TolsztojAnna Kareninájának fordításáért József Attila-díjjal tüntették ki.

1957-ben Kossuth-díjat kapott, összegét a (hódmező)Vásárhelyi gimnázium könyvtárának ajándékozta.

1961-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

1965-ben Herder-díjjal, majd

1968-ban Batsányi-díjjal és „A megbecsülés jele” elnevezésű szovjet kitüntetéssel jutalmazták.
érdekesség

Halászbástya átépítése - 1901

1901 folyamán Schulek Frigyes tervei alapján a Budai Várban megkezdődik a Halászbástya építése.Budapest egyik legismertebb műemléke, a budai várban, Budapest I. kerületében található.A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik.A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült, neoromán stílusban.

A Halászbástya a Mátyás-templom helyreállításával kapcsolatos építészeti és városrendezési feladatoknak köszönheti a megvalósítását.A Mátyás-templom felújítását követően elodázhatatlanná vált a környezet rendbe hozatala. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően, e területet is az ezredéves évfordulóra kellett volna rendezni, ám a Halászbástyát az építkezés teljes befejezését követően, 1905. október 9-én adták át a fővárosnak.

A Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják.
érdekesség

A Halászbástya nevének eredete

Az egykori, Halászok bástyája elnevezést a budai városfalnak a halászok céhe őrizetére bízott szakaszáról kapta. A halászok árujukat már a középkorban is a Mátyás-templom melletti térségben lévő halpiacra vitték, de a halászok céhe nemcsak a halak árusításával törődött, szükség esetén tagjai vitézül védték a bástyát az ellenséges betörés elől.

érdekesség
Helytörténeti fotók

Móra Ferenc:Az Aranyszőrű bárány - 1902

Móra Ferenc író-meseíró, újságíró, muzeológus, 1879. július 19-én született, szegényparaszt családban. Pályáját kezdetén született meg 1902-ben Az aranyszőrű bárány című elbeszélő költemény.1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Az elmúlt hat-nyolc évtizedben aligha nőtt fel valaki magyarként, hogy ne ismerkedett volna meg a hatrongyosikakasokkal, a kéményseprő zsiráfokkal, a csókai csókával, a bolondos csicseriekkel, az író megannyi címen és számban összegyűjtött, kiadott meséivel.Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a mai ifjúsági irodalom klasszikusává tették.

Érdekesség:

Mint publicista játékosan, ironikus irányban bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden – azonban több mint 200, nem az író szándékai szerinti változtatással (cenzúra) – 1956-ban pedig Hannibál tanár úr címmel filmre vitték.
érdekesség

Idézetek – Móra Ferenc műveiből

„Szeresd a gyermeket, öleld szivedre őt,
Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt,
Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit:
S mig te a gyermekek könnyét törölgeted,
Egy láthatatlan kéz a csillagok felett
Letörli vétkeid!”

„Mindenkinek ád a sors fiatal korában olyan kalandot, amire még öregen is szívdobogva gondol vissza.”

„Mi lenne a férfiakból, ha az asszony meg nem könyörülne rajtuk egy-egy hazugsággal.”

„Szeressük az emberiséget, de az egyes embertől semmi jót ne várjunk, mert az emberiség csoda, de az egyes ember bestia.”

„Nem az a fájdalmas, ha az embernek forrásvízen kell élnie, hanem az, ha ugyanakkor az ő szeme láttára nála hitványabbak nektárt vedelnek.”
érdekesség

Kolozsvári Mátyás-szobor felavatása – 1902

1893-ban a Mátyás Szoborbizottság arról döntött, hogy az alkotásnak a millenniumi ünnepségekre kell majd elkészülnie. 1902. október 12-én, 110 évvel ezelőtt avatták fel Fadrusz János Mátyás-szobrát Kolozsváron. Trianon után a magyar megmaradás ikonjává vált alkotás ma is Kolozsvár és nemzetünk egyik szimbóluma.

110 évvel ezelőtt, 1902. október 12-én a császár-király képviseletében József Károly főherceg leplezte le Kolozsváron Fadrusz János alkotását, a Mátyás-szoborcsoportot. Az országos hírű ünnepségen a kor szinte valamennyi rangos személyisége megjelent. Tiszteletét tette dr. Széll Kálmán miniszterelnök, báró WlassicsGyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter és gróf dr. Apponyi Albert házelnök. A legünnepeltebb vendégek közé tartozott Jókai Mór és Benedek Elek is.
érdekesség

A Mátyás-szoborcsoport, Kolozsváron

érdekesség
Helytörténeti fotók

Négyesy László– 1903

Négyesy László (Szentes, 1861. március 6. – Budapest, 1933. január 7.) irodalomtörténész, esztéta, stiliszta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. Számos nyelvészeti munkája között a Rendszeres magyar nyelvtan, 1903-banjelent meg.

Fő kutatási területe a romantika előtti, újkori klasszikus magyar líra alakulásának verstani és esztétikai vizsgálata volt, e korszak több költőjének életművét dolgozta fel és rendezte sajtó alá. Két évtizeden keresztül, 1911-től 1932-ig volt előbb a magyar irodalomtörténet, majd az esztétika tanszékvezető tanára a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Itt tartotta az irodalomtörténet-írásunkban legendássá vált, több 20. századi lírikus – Juhász Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád és mások – költői indulását ösztönző Négyesy-szemináriumokat.
érdekesség

Négyesy László

érdekesség

Az elsőKhuen-Héderváry kormány– 1903

gróf dr. Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) politikus, miniszterelnök, horvát bán. A Khuen-Héderváry család első tagja.

Széll Kálmán kormányátnak bukását követően, az uralkodó 1903. június 27-énKhuen-Héderváry Károlyt tette az ország élére, valamint megbízta az újonctöbblet követelésének elejtésével, hogy teremtse meg a békét és vezesse ki az országot a rossz költségvetési állapotból. A célul tűzött feladatokat azonban nem sikerült teljesítenie a grófnak, így alig öt hónappal később, november 3-án távozni kényszerült a miniszterelnöki székből.

Ez után, még egyszer nyílott lehetősége kormányt alakítani, 1910. január 17-én, de már a Nemzeti Munkapárt színeiben, aminek egyik alapítója volt. A parlamentben gyakran erőszakos eszközökkel harcolt az ellenzék ellen, aminek következtében végül 1912. április 22-én lemondani kényszerült.
érdekesség

gróf dr. Khuen-Héderváry Károly

érdekesség
Helytörténeti fotók
Babits Mihály kiemelt versei - 1904

Babits Mihály (1883-1941) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom, jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.A XX. század legműveltebb írója: eredeti nyelven olvasta végig csaknem az egész európai irodalmat.Nyelvtehetsége tette legkiválóbb műfordítónkká. Lefordította többek közt Dante Isteni színjátékát is.

Szekszárdon született 1883-ban értelmiségi családból. Apja erkölcsi szigora s anyjának finom műveltsége, a család mély vallásossága rányomta bélyegét életére. Budapesten szerzett magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten később Budapesten tanított. A Holnap antológiában, majd a Nyugatban jelentek mag versei. A háború alatt pacifista versei miatt elvesztette tanári állását. 1919 januárjában egyetemi tanárrá nevezték ki. Az ellenforradalom győzelme után egyetemi tanszékétől és tanári nyugdíjától megfosztották. Élete vége felé az erkölcsi felháborodás fordította szembe a fasiszta embertelenséggel. Alkotóereje teljében halt meg hosszas szenvedés után gégerákban 1941-ben.

Kiemelt versei – 1904-ből
- InHoratium
- Óda a bűnhöz
- Himnusz Irishez
- A lírikus epilógja
érdekesség
BABITS MIHÁLY: ÓDA A BŰNHÖZ részlet

„Elbizott erény! hizelegve gyávább
s korlátoltabb lant rezeg udvarodban:
ámde nem tisztább! Az enyémet néked
ajzza, nemes Bűn,
még ifjú izmom. Neked égő csokrot
soha nem látott faju szakadékok ormán
csentem a földből
vakmerő kézzel,veszedelmes úton:
bódító sötét liliom keresztjét,
vérvörös hunyort, s örökös virágu
áloe pálmát.
Nem neked, természet öröklött büne,
szerelem, romlás buja zöld hinára:
nem gerincivó Cytherea, néked
mennyei kéjhölgy!
Nem, vad gyilkosság, alacsony tolvajlás,
nem, rut fösvénység, feneketlen bírvágy,
nem, te legrosszabb, pohosult tétlenség,
csökönyös önkény
s orvosolhatlan butaság! nemünk nagy
szennyesládájat teletöltő! moslék!
hitvány szemétdomb! Sohsem érdemelték
nagy nevedet, Bűn!”
érdekesség

A Nemzeti Párt újjászervezése- 1904

A Nemzeti Párt (1878-tól 1891-ig) egy politikai párt volt Magyarországon, a dualizmus idején. Nevét onnan kapta, hogy a 48-as alapokon álló Függetlenségi Párttal szemben a 67-es közjogi alapokon álló, tehát a korban mérsékeltnek számító ellenzéki csoportosulás volt. 1891-ben Apponyi Albert javaslatára vette fel a Nemzeti Párt nevet.

1878 tavaszán alakuló párt tagjai, aBosznia-Hercegovina megszállása miatt (1878) illetve az Ausztriával tízévente kötelezően megújítandó gazdasági kiegyezés Magyarország számára kedvezőtlenebb megújítása miatt váltak ki a Szabadelvű Pártból, Apponyi Albert gróf ésSzilágyi Dezsővezetésével.1891 végén az országgyűlés feloszlatását megelőzőleg az egyesült ellenzék felvette a Nemzeti Párt nevet, az 1867-es törvény valódi szellemében. A párt 1900 februárjában Széll Kálmán és Apponyi megegyezéséből kifolyólag egyesült a Szabadelvű Párttal. A korban sok vitát kiváltó és hosszasan elnyújtott véderőreform körüli feszültségek hatására Apponyi 1903. november 24-én kilépett a Szabadelvű Pártból és 1904-ben korábbi párttársaival újjáalapította a Nemzeti Pártot.

Apponyi gróf, 1920-ban, az I. világháborút követő párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője volt.
érdekesség

gróf Apponyi Albert

érdekesség
Helytörténeti fotók

József Attila pályája - 1905

József Attila (1905-1937)huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas költő, a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. 1905-ben született Budapesten szegény családban. A család nélkülözése miatt édesanyja három évre őt és fiatalabb nővérét nevelőszülőkhöz adta, ezt az érzékeny lelkű költő nagyon nehezen viselte. Hányattatott sorsa és beteljesületlen szerelme miatt Balatonszárszón egy vonat elé feküdve követett el öngyilkosságot, 1937-ben. Népszerűsége igazából halála után emelkedett magasra.

Első versét 7 éves korából ismerjük, a Kedves Jocó soraiban gyermeki ábrándjait fogalmazta meg. Mindössze 17 éves volt, amikor első verses kötete megjelent Juhász Gyula segítségével. 1924-ben folytatta tanulmányait a szegedi egyetem magyar-francia szakán, de onnan Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolták. 1925-ben kiment tanulni a bécsi egyetemre, haza térésekor azonban, állandó munka híján nélkülöznie kellett. Skizofréniát diagnosztizáltak nála, a mai szakemberek azonban ezt vitatják, szerintük inkább borderline személyiségzavarban szenvedett. Sorra jelennek meg versei, 1936-ban a Szép szó című folyóirat szerkesztője lesz, ekkor jelenik meg utolsó verses kötete Nagyon Fáj címmel.
érdekesség

József Attila

KEDVES JOCÓ!

1. ső strófa

De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni,
Jó ruhába járni kelni,
S öt forintér kuglert venni.

2. strófa

Mig a cukrot szopogatnám,
Uj ruhámat mutogatnám,
Dicsekednél fűnek fának,
Mi jó dolga van Attilának.

1916-1917[?] -
érdekesség

Szabadelvű Párt bukása -1905

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság, az 1905-ös választások után bontakozott ki. Az akkor éppen 30 éve, 1875 óta folyamatosan kormányzó és addig minden választást megnyerő Szabadelvű Párt története során először kisebbségbe került a parlamentben.

Az előző évben egységes választási koalícióba tömörült parlamenti ellenzék, melynek többségét a 48-asok adták, alapjaiban kérdőjelezte meg a dualizmus rendszerét. Ezért I. Ferenc József a parlamenti többséget figyelmen kívül hagyva, 1905. június 18-án báró Fejérváry Géza táborszernagyot, a magyar királyi darabont testőrség kapitányát nevezte ki miniszterelnökké. Az ideiglenes jelleggel kinevezett Fejérváry-kormányt fennállása alatt nem támogatta egyetlen párt sem, így az ellenzék által szervezett „nemzeti ellenállás” gyakorlatilag teljesen cselekvésképtelenné tette. A válságot a Koalíció és az uralkodó között kötött kompromisszum révén Wekerle Sándor (és a koalíciós kormány) 1906. április 8-i kinevezése, illetve az azt megerősítő, ismételten a koalíció győzelmét hozó1906-os választások oldották fel.
érdekesség

Fejérváry Géza, a király által kinevezett miniszterelnök

érdekesség
Helytörténeti fotók

Huszadik Század c. folyóirat ideológiai törése - 1906

A Huszadik Század 1900–1919 között megjelent haladó, polgári, társadalomtudományi folyóirat, amelyet 1901-től kezdve a Társadalomtudományi Társaság adott ki. Gratz Gusztáv (1900–1903), Kégl János és Somló Bódog (1903–1906), 1906-tól megszűnéséig Jászi Oszkár szerkesztette. A lap ideológiájában bekövetkezett kettészakadás következtében elsősorban a polgári radikalizmus ideológiai fórumává vált.

Létrehozását a polgári radikális körök szorgalmazták, de 1906-ig a társadalomtudomány valamennyi hazai művelőjének összefogására törekedett politikai pártállásra való tekintet nélkül. 1906-tól, a Társadalomtudományi Társaságban bekövetkezett kettészakadás következtében elsősorban a polgári radikalizmus ideológiai fóruma, amelyben helyet kaptak marxista tudósok is, köztük Szabó Ervin írásai is. A folyóirat jelentős szerepet játszott az 1918-as Őszirózsás forradalom eszmei-politikai előkészítésében. 1919-ben a magyar kommün megdöntését követően betiltották.
érdekesség

A Huszadik Század, egybekötött több száma

érdekesség

Az első Grand Prix - győztese: Szisz Ferenc - 1906

Az1906. június 26-án megrendezett első Grand Prix-en elindult egy magyar pilóta is: ő volt Szisz Ferenc, akit az autóversenyzés rajongói inkább Francois Sziszként ismertek. Egy 3A rajtszámú, 12,8 l-es, 105 LE-s Renault AK 90CV-vel versenyzett és szerezte meg a világraszóló diadalt – megnyerte a versenyt.

Szisz végül is szenzációszámba menő 100,8 km/h átlagsebességet ért el: az 1238,16 km megtételéhez 12 óra 14 perc 7 másodpercre volt szüksége. Teljesítményével Európa-szerte népszerű lett, képeslapok, plakátok készültek róla. A győzelemért 45 ezer frank jutalomban részesült, soron kívül megkapta a francia állampolgárságot, és ő volt az első autóversenyző, aki állami elismerést kapott Franciaországban.

Szisz Ferenc (Szeghalom, 1873. – Auffargis, 1944.) magyar származású francia gépészmérnök, a Renaultgyár tesztelési osztályvezetője, autóversenyzőként az győztese.
érdekesség

A Grand Prix győztese a célban

érdekesség
Helytörténeti fotók

Kosztolányi Dezső első kötete – 1907

Kosztolányi Dezső (1885-1936) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. Csáth Géza unokatestvére.1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között – elismerő volt a fogadtatás.

ANégy fal között – című kötet fogadtatása kedvező volt, egyedül Ady bírálta.Szerinte Kosztolányi irodalmi író, nem életdokumentumokat írt, hanem irodalmi témákat versel meg. Kosztolányi viszont bírálólag szólt Ady úgynevezett nyelvteremtő zsenijéről, mely szerinte egyszerűen a magyar nyelv ismeretének hiányából fakadt. Rámutatott arra, hogy az Ady-kultusz, illetve költészetének kizárólagossá tétele gátat emel a magyar líra fejlődése elé.1936. november 3-án halt meg Budapesten, a Szent János Kórházban.

Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, melyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
érdekesség

Kosztolányi Dezső

Megállt az óra

Megállt az óra, és a mutató
halotti csöndben a hatosra néz.
Az óra áll, mindíg hat óra van.
Bármit teszel, az inga meg nem indul,
és a finom üveglemez alatt
oly szótlanul-nyugodt, mint a halott,
kit a koporsó ablakán tekintsz meg.

Az óra áll. És száll a pillanat,
eltűnnek a napok, múlik az év,
a század, ezred és az óra áll.
Az illanó idő szívdobbanása
remegve lüktet által a szobán,
s nincs semmi, semmi nesz, csak némaság.

A rémes éjfél csöndje sem ilyen.

Vár a kerék. S a rozzant szerkezetből,
a poshadó tétlenség börtönéből,
az öröklét nyugodt fuvalma megcsap.
Az óra áll, mindíg hat óra van.

- 1907 -
érdekesség

Weiner Leó díja - 1907

Weiner Leó (1885-1960) magyar zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője. Művészetében klasszikus kultúrája, színfantáziája és hangszerelési bravúrja lírai érzelemvilággal társul. Kifejezési skálája leggazdagabban a Csongor és Tünde kísérőzenéjében nyilatkozott meg (1913), a kamarazenélés világhírű mestere pedig hegedű-zongoraszonátáiban és vonósnégyeseiben alkotott maradandót. A zenekari hangversenyek repertoárjait népies hangvételű művei gazdagítják.Kompozícióival 1907-ben Ferenc József díjjal tüntették ki.

Budapesten született, itt töltötte egész életét. A Zeneakadémián 1901-06-ig Koessler János tanítványa volt, 1908-tól haláláig ugyanott tanított ő maga is. Kamarazenei tanszakán, félévszázadon át képezte hangszeres művészek több nemzedékét. A világhírű magyar virtuózok csaknem kivétel nélkül Weiner Leó tanítványai voltak. Pedagógiai munkásságát az élő hagyományok mellett írásai (zeneelméleti tankönyvei, elemzései) örökítették meg. 1960. szeptember 13-án halt meg Budapesten.

Érdekesség:

A Ferenc József díj mellett, 1922-ben Coolidge-díjat, 1950-ben és 1960-ban Kossuth-díjat kapott.
érdekesség

Weiner Leó-díj

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Leó Kuratóriuma 2006-ban alapította meg a Weiner Leó-díjat. A díjat azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi és tanári munkásságukat.
érdekesség
Helytörténeti fotók

A NYUGATelső száma - 1908

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. A címlapján Beck Ö. FülöpMikes-emlékérme látható. Havonta két száma jelent meg, de gyakran jelentek meg összevont számai is.

A Nyugatról sokan azt gondolják, hogy előzmények nélkül jött létre és emelte újra a magyar irodalmat világirodalmi szintre. Pedig a századforduló igen gazdag kulturális élettel büszkélkedhetett. Vajda János és Reviczky Gyula költészete, majd Ady 1906-os kötete, az Új versek nagy visszhangot váltott ki, s hamarosan (1908) kiadták Nagyváradon” A Holnap” című antológiát is. Ezek közvetlen előzményei voltak a Nyugatnak.

Érdekesség:

Nagyhatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban (eleinte pár száz, később pár ezer) jelent meg. Az eredeti kiadásból a teljes sorozat csak néhány helyen található meg, de 2000-től digitalizálva hozzáférhető mindenki számára.
érdekesség

A Nyugat embléma

érdekesség

Korányi Frigyes nyugdíjazása - 1908

Korányi Frigyes (1828-1913) orvos, és egy nagy orvos dinasztia legismertebb tagja. Már atyja, Korányi (Kronfeld) Sebald is orvos volt. A márciusi ifjúsági mozgalmakban előkelő szerepet vitt, ezért a március 19-én Pozsonyba indult küldöttségnek is tagja lett.A szabadságharc alatt a Szabolcs megyei önkéntes zászlóaljban harcolt alorvosként, majd helyettes főorvosként. Tanulmányait 1851-ben fejezte be Bécsben, de innen és Pestről is kitiltották, s szülővárosába száműzték forradalmi múltja miatt.

Már a vármegye főorvosaként kerül vissza Pestre 1864-ben.Egy év múlva a Rókus Kórház idegbeteg osztályának vezetője. Az egyetem belgyógyászat tanára. Megszervezte az I. belklinikát, és ennek igazgatójaként vonult 1908-ban nyugalomba. Kezdeményezésére indult meg a tuberkulózis elleni küzdelem, és épült fel a budakeszi szanatórium. 1891-ben bárói címet kapott és a főrendiház örökös tagjává nevezték ki. Több mint 150 tudományos közleménye jelent meg. Legjelentősebb A belgyógyászat kézikönyve című munkája.
érdekesség

Korányi Frigyes

érdekesség
Helytörténeti fotók

Megjelenik Móricz, Hét krajcár című novelláskötete- 1909

Móricz Zsigmond (1879-1942) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalmunk legismertebb alakja.1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott. Ezt második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében, apai fájdalmában szakadt föl igazi hangja. Ez az állapota szabadította föl benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. A háborúban haditudósító volt, élet-közeli bemutatást adott a katonasorsról (Például: A macska, Kissamu Jóska).

„Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.”
érdekesség

A Mű, eredeti kiadása és részlet

„Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhelyben. Ő sem dicsekedik ezzel az idővel, más sem. Pedig igaz. És az is igaz, hogy soha már én a jövendő életemben nem kacagok annyit, mint gyermekségem e pár esztendejében. Hogy is kacagnék, mikor nincsen már piros arcú, vidám anyám, aki olyan édesdeden tudott nevetni, hogy a könny csorgott a végén a szeméből s köhögés fogta el, hogy majdnem megfojtotta…

És még ő sem kacagott úgy soha, mint mikor egy délutánt azzal töltöttünk, hogy hét krajcárt kerestünk ketten. Kerestünk és találtunk is. Hármat a gépfiókban, egyet az almáriumban…a többi nehezebben került elő. Az első három krajcárt még maga meglelte az anyám. Azt hitte, többet is talál a gépfiában, mert pénzért szokott varrni s amit fizettek, mindig odarakta. Nekem a gépfia kifogyhatatlan kincses bánya volt, amelybe csak bele kell nyúlni s mindjárt van terülj asztalkám. El is bámultam nagyon, mikor az édesanyám kutat, kutat benne, tűt, gyűszűt, ollót, szalagdarabokat, zsinórt, gombot, mindent szétkotor s egyszerre csak azt mondja nagy bámulva:

- Elbújtak.

- Micsodák?

- A pénzecskék – szólt felkacagva az anyám.

Kihúzta a fiókot:

- Gyere csak kis fiam, azér is keressük meg a gonoszakat. Huncut, huncut krajcárkák.

Leguggolt a földre s olyanformán tette le a fiókot, mintha attól félt volna, hogy kirepülnek, úgy is borította le egyszerre, mint mikor kalappal lepkét fog az ember.

Nem lehetett azon nem kacagni.”
érdekesség

A Nyolcak művészcsoport megalakulása – 1909

A Nyolcak (1909-1918) a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport a 20. század elején. A Nyolcak művészetére a századelő avantgárd képzőművészeti irányzatai hatottak, elsősorban a posztimpresszionizmus, Paul Cézanne festészete. Valamivel kisebb mértékben az expresszionizmus és a kubizmus, valamint a szecesszió. A századelőn forradalmi művészcsoportnak számítottak. Az új korszak új kifejezési formájának keresői voltak. Tevékenységük ékes bizonyítéka, hogy a századelő magyar művészete az európai művészetbe integrálódott.

Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos festők. Vendégképpen csatlakozott hozzájuk két szobrász, Fémes Beck Vilmos és Vedres Márk, valamint Lesznai Anna író, grafikus és iparművész. Figyelemmel kísérte munkásságukat és írt róluk Bölöni György.
érdekesség

Kernstok Károly: Lovasok a víz partján (1910)

Tihanyi Lajos: Nagybányai utcarészlet (1908)

Cigány Dezső önarcképe: Zöld szörnyeteg (1909)

érdekesség
Helytörténeti fotók

Kosztolányi Dezső: Szegény kisgyermek panaszai – 1910

Kosztolányi Dezső műve, A szegény kisgyermek panaszai1910 a Nyugat első nemzedékének, de talán az egész 20. századi magyar lírának legsikeresebb és legnépszerűbb kötete. Az első kiadásban 32 vers jelent meg. 1923-ig 63 versre bővült a kötet.

Életrajzi-pszichologizáló megközelítés szerint saját gyermekkori élményeit reprodukálja, lélektani hitelességgel tárja elénk a gyermeki lélek rezdüléseit, sőt a tudattalan világát is; a gyermekszerep attitűdjéből formálja meg verseit. Ennek a gyermek által jelképezett világállapotnak az összetevői: az időtlenség, az állandó kezdés, a kezdet mint rácsodálkozás, a meghatározatlan teljesség igénye. A gyermek régi irodalomtörténeti toposz, a teljesség szimbóluma. Erre érzett rá Karinthy is paródiájában. Erre utal az a tény is – azaz, hogy nem hangulatlíráról van szó –, hogy a versek száma bővíthető, gazdagodik, formálódik a stiláris és verselési lehetőség. Az első kötet még az impresszionizmus jegyében fogant, funkciója a világ sokszínűségének, ellentétekben való egységének kifejezése.
érdekesség

Karinthy Frigyes, Kosztolányi profilja

érdekesség

Az Erzsébet-kilátó átadása– 1910

Az Erzsébet-kilátó közismert kirándulóhely, mely Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó kupola formájú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon áll. 1908-ban kezdődött az építkezés, míg a kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek. Nevét Erzsébet királynérólkapta, aki 1882-ben járt a hegyen.Ez az építmény az akkori Európa egyik leghatalmasabb ilyen jellegű építménye volt.

A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, amit 1908-ban bontottak le.. A főváros közgyűlése Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.A megépült kilátó neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.Az 1990-es évekre az egész kilátó állaga leromlott, életveszélyes állapota miatt a felső szinteket a látogatók elől lezárták, teljes felújítására 2001 és 2005 között került sor.

A szocializmus éveiben a kilátó tetején messzire világító vörös csillag volt. A rendszerváltás után ezt eltávolították.
érdekesség

Az Erzsébet kilátó

érdekesség
Helytörténeti fotók

A fekete városcímű regény megjelenése - 1911

A fekete városMikszáth Kálmán író utolsó nagyregénye. 15 fejezetből áll, melyek esetenként különleges „elbeszélő címet” viselnek, mint rögtön az első: „Némely előzmények és részletek, melyeket okvetlenül szükséges tudni”.

Mikszáth a történet alapjául szolgáló szájhagyományt Görgey IstvánA Görgey-nemzetség története című tanulmányában találta^[1], de sokat jelentett az író számára szombat esti asztaltársasága is, amelynek Görgey Istvánon kívül Takáts Sándor történész is tagja volt. Először a Vasárnapi Újság közölte folytatásokban, 1908 és 1910 között. Mire 1911-ben könyv alakban is megjelent, az író már nem élt.
érdekesség

Mikszáth így vallott művéről:

„A megtörténhetés illúzióját fenn kell tartani. Ez az egyetlen törvény, mely az írót kötelezi… Legjobb tehát úgy venni, hogy az egész regény költött, mint ahogy költött is… Mert nem valamely család igaz történetét akartam papírra vetni, hanem egy kornak az igazi levegőjét. Mert hiszen az író… kitölti a hézagokat saját fantáziájával, nagyít, zsugorít, elhallgat, amint az ő művészi érzéke megkívánja.”
érdekesség

Földrengés Kecskeméten – 1911

Az 1911-es kecskeméti földrengés egy 1911. július 8-án, éjjel 2 órakor bekövetkezett, rövid ideig tartó, nagy erejű földrengés volt Kecskemét északkeleti határában, melyet több kisebb utórengés követett. A földrengés GyőrtőlSzegedig érezhető volt, de észlelték a temesvári, zágrábi és ógyallai mérőállomáson is. A természeti katasztrófában személyi sérülés nem történt, de sok lakó- és középület – az ingatlanállomány mintegy negyede – megsérült, több ház összeomlott
érdekesség

A földrengés képei

A zsinagóga (ma Tudomány és Technika Háza) a földrengés után

érdekesség
Helytörténeti fotók

Ottlik Géza születése – 1912

Ottlik Géza (1912-1990) író, műfordító. A magyar intellektuális próza kiváló alkotója. Kiemelkedő tudású bridzsversenyző, többszörös magyar bajnok és válogatott, valamint világhírű szakíró, a bridzs- játék megújítója volt. 1981-ben József Attila-díjat, 1984-ben Déry Tibor-díjat,1985-ben Kossuth-díjat, 1988-banSzép Ernő-jutalmat, s végül 1990-ben Örley István-díjat kapott.

1960 őszén Ottlikot kitűnő fordításaiért az angol kormány tanulmányútra hívta meg Londonba. 1969-ben megjelent elbeszéléskötetében csak a könyv címét is adó Minden megvan volt új. Nagyobb mértékben írta újra műveit, például az Iskola a határon cíművilághírű regényét, amely 1959-ben jelent meg. Alkotói módszeréhez tartozott egyébként, hogy műveit évtizedeken át csiszolgatta.A Rákosi-rendszerben uralkodó dogmatikus irodalompolitika éveiben kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt.
érdekesség

Ottlik idézet:

„A betegség nem úgynevezett “jó”. De például, aki volt valaha csecsemő, visszakerül vele az anyja ölébe, kialhatja magát végre, kap enni-inni, kiszolgálják, heverhet nyugton. Annyit alhat megint, amennyi alvás kell neki. Visszamerül a született kiváltságaiba. Király és titok. Gyengédség veszi körül és szolgálat. És ha csak lagymatag, tessék-lássék módra is; és ha álszent, beidegzett képmutatásból is; annyi baj legyen: jelzést kaptál az eredeti egyedülálló helyzetedről. Helyrebillen a világ: körülötted kering megint. Az embernek cseléd kell és nem parancsnok. Mindenkinek, a gyengének is, az erősnek is. A többi ember részéről. Születésed pillanatától fogva, és mindvégig is, segítségre van szükséged. Segítségre, mégpedig az élethez.”
érdekesség

Digitálisz szabadalmaztatása - 1912

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár 1912-ben kapott szabadalmat a digitálisz hatóanyagainak előállítására.
A digitálisz a gyűszűvirágban található szteroid-glikozidok gyűjtőneve. A gyűszűvirág kivonatát már a XII. században használta a népi orvoslás.A piros gyűszűvirágban (Digitalis purpurea) fedezték fel a digitáliszoknak nevezett hatóanyagokat: a levélből digoxint és digitoxint vontak ki. Mindkét anyag szabályozza a szívritmust, fokozza a szívösszehúzódások erejét és vizelethajtó hatása is van.

A gyűszűvirág:

érdekesség

RICHTER GEDEON, a digitálisz kifejlesztője

RICHTER GEDEON (1872 – 1944), az ipari méretű magyar gyógyszergyártás meghonosítója, az Üllői úti Sas patikában kezdte meg kísérleteit és gyógyszergyártó tevékenységét. Lényegében ebből a patikából fejlesztette ki és hozta létre a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárat, amely hamarosan világhírnévre tett szert. A gyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az I. világháborúban kapott jelentős szerepet.A gyár magas szintű, töretlen fejlődését csak a II. világháború tudta átmenetileg megszakítani. Az alapító tudós 1944-ben a faji üldözés áldozata lett, munkatársai azonban az ő szellemében teremtették újjá a gyárat.
érdekesség

RICHTER GEDEON, a digitálisz kifejlesztője

RICHTER GEDEON (1872 – 1944), az ipari méretű magyar gyógyszergyártás meghonosítója, az Üllői úti Sas patikában kezdte meg kísérleteit és gyógyszergyártó tevékenységét. Lényegében ebből a patikából fejlesztette ki és hozta létre a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárat, amely hamarosan világhírnévre tett szert. A gyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az I. világháborúban kapott jelentős szerepet.A gyár magas szintű, töretlen fejlődését csak a II. világháború tudta átmenetileg megszakítani. Az alapító tudós 1944-ben a faji üldözés áldozata lett, munkatársai azonban az ő szellemében teremtették újjá a gyárat.
érdekesség

RICHTER GEDEON, a digitálisz kifejlesztője

RICHTER GEDEON (1872 – 1944), az ipari méretű magyar gyógyszergyártás meghonosítója, az Üllői úti Sas patikában kezdte meg kísérleteit és gyógyszergyártó tevékenységét. Lényegében ebből a patikából fejlesztette ki és hozta létre a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárat, amely hamarosan világhírnévre tett szert. A gyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az I. világháborúban kapott jelentős szerepet.A gyár magas szintű, töretlen fejlődését csak a II. világháború tudta átmenetileg megszakítani. Az alapító tudós 1944-ben a faji üldözés áldozata lett, munkatársai azonban az ő szellemében teremtették újjá a gyárat.
érdekesség
Helytörténeti fotók

RICHTER GEDEON, a digitálisz kifejlesztője

RICHTER GEDEON (1872 – 1944), az ipari méretű magyar gyógyszergyártás meghonosítója, az Üllői úti Sas patikában kezdte meg kísérleteit és gyógyszergyártó tevékenységét. Lényegében ebből a patikából fejlesztette ki és hozta létre a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárat, amely hamarosan világhírnévre tett szert. A gyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az I. világháborúban kapott jelentős szerepet.A gyár magas szintű, töretlen fejlődését csak a II. világháború tudta átmenetileg megszakítani. Az alapító tudós 1944-ben a faji üldözés áldozata lett, munkatársai azonban az ő szellemében teremtették újjá a gyárat.
érdekesség

Krúdy Gyula: A vörös postakocsi (részlet)

A férfi csak kétféle használatra jó. Vagy férjhez menni hozzá, s hűséggel, szerelemmel, jósággal, odaadással mellette maradni a szeme lehunytáig, hogy még az utolsó percében se gondoljon egyebet, mint azt, hogy „én drága jó feleségem!”; vagy pedig egy napra, vagy egy órára elővenni, azután kirúgni és kiszellőztetni a szobát, s jól megmosakodni.
érdekesség

Nőtisztviselők Országos Nagygyűlése- 1913

A századelő egyik nagy visszhangot kiváltó mozgalmát a szüfrazsettek indították a nők választójogáért, s olyan reformokért, mint a nők egyenlő oktatása, munkavállalási jogaik kiterjesztése. A szüfrazsettek elítélték a nők családon belüli alárendeltségét, és célul tűzték ki a nők nagyobb szerepvállalását a közéletben. Az események csúcspontja 1913-ban és 1914-ben volt.

Jelentős állomás a magyar Nőtisztviselők OrszágosEgyesülete történetében az az országosnagygyűlés, melyet 1913. június 14-én, szombatoneste tartott meg az egyesület. A századfordulón a szüfrazsettek támogatottsága viszonylag nagy volt.A politikai elit képviselőinek többsége elviekben támogatta céljaikat. A gyakorlati megvalósítás viszont rendszeresen elmaradt. Érdekes módon az első világháború, ami a szüfrazsettmozgalom végét is jelentette, vezetett el végül a kívánt reformokhoz is.

Céljaikat, talán mottójuk foglalja össze legfrappánsabban: „Mi azért harcolunk, hogy eljöjjön az idő, amikor egy születendő kislány egyenlő esélyekkel vág neki az életnek, mint fiútestvérei.”
érdekesség

A Nő és a társadalom c. közlöny, 1913

érdekesség
Helytörténeti fotók

Nyugat és a Budapesti Hírlap közötti per - 1915

1915–1916-ban per folyt a Nyugat és a Budapesti Hírlap között, Ady és Babits háborúellenes versei miatt. A támadások, belső ellentmondások ellenére a Nyugat szellemisége, kulturális tevékenysége meghatározó maradt.

Az irodalmi élet, s az irányzatok szempontjából érdekes aNyugat körüli külső és belső vita. Az egyik vita a Holnap antológia körül robbant ki. A vita az Új Idők, a Budapesti Hírlap, a Budapesti Szemle és a Nyugat között folyt. Az előbbi lapok vádjai a hazafiatlanság, erkölcstelenség, érthetetlenség hangoztatásával saját, változástól való félelmeiken alapultak. Szintén belső vita folyt Hatvany Lajos és Osvát Ernő között a Nyugat szerkesztésének tekintetében. Míg Osváth a felfedezettjeit pártolta, s védte önállóságát, Hatvany népszerűbbé, aktuálisabbá szerette volna tenni a lapot, s megőrizni Ady központi szerepét.
érdekesség

A Nyugat

érdekesség

Széll Kálmán halála – 1915

dr.Széll Kálmán (1843-1915) politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

1875márciusától aSzabadelvű Párt színeiben pénzügyminiszter lett. 1878 októberében, a boszniai okkupáció után megvált pozíciójától. Erélyes és takarékos miniszter volt, aki megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot.

Mint pénzügyminiszter, rendet teremtett az államháztartásban, az állami bevételeket megsokszorozta a pénzügyi adminisztrációt reorganizálta, az 1878-i pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával, a bankkérdést az egységes osztrák banknak közös osztrák-magyar bankká alakításával megoldotta. Az ország hitelét helyreállítván, a függő adósságok konvertálásával a régi törlesztéses kölcsönök helyett megteremtette és meghonosította a magyar rentét/6%-os aranyjáradék/.

Az 1904. november 18-i események, az ún „zsebkendőszavazás” hatására mandátumáról lemondott és a pártból is kilépett.

Budapesten 1951-ig tér viselte a nevét, amikor az akkori kommunista vezetés a közterület elnevezését Moszkva térre változtatta. 2011. április 27-éna tér elnevezése ismét Széll Kálmán tér lett.
érdekesség

Széll Kálmán pénzügyminisztersége idején jelent meg az alábbi karikatúra.

érdekesség
Helytörténeti fotók

Tanár úr kérem c. kötet megjelenése – 1916

Karinthy Frigyes (1887 – 1938) magyar író, költő, műfordító.Karinthy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok ti-t, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kérem-et (1916).

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, de Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták.

A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan.
érdekesség

Főbb művei

érdekesség

Az utolsó magyar király megkoronázása– 1916

IV. Károly (1887-1922), teljes nevén Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Habsburg-Lothringen a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I.Károly néven aHabsburg Birodalom utolsó császára, és IV. Károly néven az utolsó magyar király. Két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta, mely az eckartsaui nyilatkozatban olvasható. 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a trónra, sikertelenül.
érdekesség

IV. Károly megkoronázása

Helyszín: Budai Vár, Szentháromság –szobor, 1916. december 30.

érdekesség
Helytörténeti fotók

Pulitzer díj– 1917

A Pulitzer-díj az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetése, ami csakis az amerikai napilapok és hetilapok újságíróinak adható az egyesült államokbeli újságok vagy hírügynökségek által megjelentetett fényképekért, jelentésekért és cikkekért. Az irodalom, dráma és zene területén is osztanak Pulitzer-díjakat, ezek pedig csak amerikai állampolgároknak adhatóak.^[1] A legelső Pulitzer-díjat 1917. június 4-én adták át, mostanában pedig minden év áprilisában jelentik be a nyerteseket.

Érdekesség:

Nevét a díj anyagi alapjait a 19. század végén megteremtő Joseph Pulitzer, eredeti nevén Pulitzer József, magyar származású amerikai újságíróról, kiadóról és sajtómágnásról kapta.
érdekesség

Pulitzer díj

érdekesség

Wekerle Sándor 3. miniszterelnöksége - 1917

Wekerle Sándor (1848-1921) politikus, a miniszterelnöki tisztséget háromszor tölti be, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

1917. augusztus 20-ától1918. október 30-áig harmadszor volt miniszterelnök. tevékenységének köszönhetően stabil kormánypártot akart létrehozni, ezért megalakította az48-as Alkotmánypártot.

1917. szeptember 16-ától,1918. február 11-igpénzügyminiszter.1918. január 25-től,február 11-ig földművelésügyi miniszter.1918. május 8-átóldecember 31-ig belügyminiszter, 1920-tól a Közművelődési Tanács, 1921. április 16-ától haláláig az Országos Pénzügyi Tanács elnöke volt.
érdekesség

Wekerle Sándor

érdekesség
Helytörténeti fotók

Gárdonyi - Ida regénye - 1920

Gárdonyi Géza (1863-1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. 1899 végén a Pesti Hírlap kezdte folytatásokban közölni Az egri csillagokat (1905 óta Egri csillagok cím alatt jelenik meg), amely a magyar irodalmi panteonban biztosította Gárdonyi számára azt a helyet, amely ma is megilleti. 1920-ban írja meg az Ida regénye című lélektani regényét.

Gárdonyi Géza pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte, prózaírói életműve ennek fényében három korszakra osztható. Az 1890-es években írt népies hangvételűnovellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését (Az én falum, 1898). Az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908). A magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét is tiszteli személyében (Ida regénye, 1920).

Érdekesség:

A regényből 1934-ben filmet forgattak Ágay Irén, Jávor Pál és Rajnai Gábor főszereplésével. Tévéfilm is készült belőle 1974-ben, Félix Lászlórendezésében, a főszereplők: Venczel Vera, Oszter Sándor, Nagy Attila.
érdekesség

A könyv borítója

érdekesség

Trianoni Békeszerződésaláírása - 1920

A versailles-i Nagy-Trianon palotában 1920. június 4-én került aláírásra a békediktátum, melyterülete kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot. Az I. világháború vesztes feleit – köztük Magyarországot – szankciókkal sújtották: a győztes antant hatalmak, 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy”, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére. A magyar delegációt gróf Apponyi Albert vezetett.

A trianoni béke pontjai:

Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia területéhez csatolták Partiumot és Erdélyt; a délszláv állam a Délvidéket; Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabtak ki Magyarországra, valamint hadseregét 35 000 főben maximálták.
érdekesség

A Pesti Napló így tudósított 1920. június 4-én:

„A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltattákszirénáikat, és a borzongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá a Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, iparkodó Temesvárt, vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. És a világ urai ma azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek.”
érdekesség
Helytörténeti fotók

Minerva Társaság alapítása - 1921

A szellemtörténeti iskola kezdetét jelezte a két háború között a Minerva Társaság (1921), majd a Minerva című folyóirat megindítása. A szellemtörténeti iskola kiemelkedő alakjai Túróczi-Trostler József, Thienemann Tivadar, Zolnai Béla és az esszéisták, Halász Gábor, Szerb Antal, Cs. Szabó László, Bóka László. Turóczi-Trostler József irodalomtörténeti vizsgálataiban kamatoztatta a német irodalomtörténeti iskolák eredményeit. Jelentős motívum- és hatáskutatása, valamint a magyar és európai irodalmak kapcsolatainak vizsgálata.
érdekesség

A Folyóirat indító száma, 1922

érdekesség

Sopron, a leghűségesebb város – 1921

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14.-e Sopron ünnepe. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.
érdekesség

Sopron címere

érdekesség

Sopron címere

érdekesség
Helytörténeti fotók

Kassák Lajos poémája – 1922

Kassák Lajos (1887-1967) író, költő, műfordító, képzőművész. A ló meghal, a madarak kirepülnek című poémája1922–ben került kiadásra.

Kassák költészetének talán legfontosabb darabja a viszonylag pályája elején írt nagy önéletrajzi műve. A költemény először Bécsben, a költő és Németh Andor szerkesztésében megindított 2×2 című folyóirat első és egyetlen számában jelent meg 1922-ben. Ez a közlés merőben eltér a mű minden további közlésétől, és ennél fogva fordításaitól is.A Kassák életmű bebizonyította, hogy Kassák nem tekinthető egyműves, egy műfajú, egyoldalú, egyirányzatú stb. művésznek, kijelenthető: Kassák az egyik legélőbb klasszikusunk.

Amikor 2001-bena Korunk című folyóirat összeállította a tíz legszebb 20. századi verset, aA ló meghal, a madarak kirepülnek című Kassák-poéma bekerült tíz közé.
érdekesség

Kassák előadás plakátja

érdekesség

Magyarországot felveszik a Népszövetségbe - 1922

A Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) az ENSZ elődje. Létrehozását a párizsi békekonferencia írta elő 1919-ben, amelyben elsősorban Woodrow Wilson amerikai elnök javaslatára alkotta meg a Nemzetek Szövetsége Egyezségokmányát, amelyet aztán beiktattak valamennyi békeszerződésbe. Az alapító okmány szerint a „Magas Szerződő Felek avégből, hogy a békét és biztonságot előmozdítsák …kötelezettséget vállalnak a háború elkerülésére, …nyílt becsületes nemzetközi összeköttetést tartanak fenn, …a nemzetközi jog szabályait ezentúl a kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinórmértékéül határozottan elismerik, …mindennemű szerződéses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletben tartását biztosítják…”

A Tanács alapítói: Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán. Később hat állandó tagja lett. Magyarország1922, Németország1926 szeptemberében, a Szovjetunió1934 szeptemberében lett a Tanács tagja. A Tanács általában évente háromszor-négyszer ülésezett, csak egyhangú döntéseket hozhatott.
érdekesség

Alapokmány

érdekesség
Helytörténeti fotók

Napkelet c. folyóirat megalapítása - 1923

Napkelet a Magyar Irodalmi Társaság folyóirata (1923-1940). Az irodalmi folyóirat főszerkesztője Tormay Cécile,1923–1937-ig.ANyugat ellensúlyozása céljából alapították.

Számos fiatal író, irodalomtörténész és kritikus pályakezdését segítették, köztük Halász Gábor, Keresztury Dezső és Szerb Antal. A fiatal Németh László irodalmi tanulmányai, is leginkább e lap hasábjain láttaknapvilágot.
érdekesség

Az Irodalmi folyóirat

érdekesség

Első magyar rádiót üzembe helyezése - 1923

Az első rádiós sportközvetítésre 1921 áprilisában, az Egyesült Államokban megrendezett profi bokszmeccs kapcsán került sor. Magyarországon, kis késéssel, 1923. március 2.-án helyeziküzembe, az első rádiótCsepelen.

1925. december 1-jén avatták fel a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. budapesti stúdióját. Ekkor vette kezdetét a rendszeres rádióműsor-sugárzás. A sport mint téma az első években politikai összefüggéseiben jelent meg. A hatalom prominensei fejtették ki véleményüket a sport és a politika viszonyáról a rádió kínálta tömeges hallgatóság előtt. A sporttal kapcsolatos hírszolgáltatás és a helyszíni közvetítések külföldi példák alapján, de nemzetközi összehasonlításban néhány éves késéssel honosodtak meg a magyar rádiós adásszolgáltatás struktúrájában.
érdekesség

A hallgatókat 1925-ben a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója, a Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdióból ezekkel a szavakkal köszöntötte:

“A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”
érdekesség
Helytörténeti fotók

Váci Mihály születése– 1924

Váci Mihály (1924-1970) költő, műfordító.Versei többségének maradandósága és a Kádár-rendszer ideje alatti, szinte csodálatos népszerűsége ellenére, Váci mára félig-meddig elfeledett, méltatlanul mellőzött költőnek tekinthető.Költészete tematikusan igen sokrétű és újító volt, formailag azonban meglehetősen hagyománykövető.

Verseiben – különösen a fiatalabb korában írtakban – megjelentek a kommunista, szocialista köntösbe burkolt társadalmi témák, a korai Váci Mihály nyugodtan nevezhető „proletárköltőnek”, azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ez többet jelent, mint a kor sematikus brosúraköltészetét. Ez a téma mindvégig megmaradt, de emellett megjelentek más témák is: mint pl. a gyökerek: az otthon és a család, az önéletrajzi elemek, valamint az olyan modern és „emberi”, a proletárköltészettől idegen témák, mint a szerelem, az öregedés, az emberiség és az egyén jövője, az elidegenedés stb.
érdekesség

Váci Mihály Idézetek:

„Naponkint elbukom magammal küzdve,
gyönge vagyok s hatalmas:
legyőzöm önmagam és vétkezem, – a bűntudat
szívemben hideg kardvas.
Pálcát török magam fölött és szánom,
felmentem magam hányszor.”

„Ordítanék utánad, de hiába:
oly néma vagyok, béna, mint az állat,
és mint a kő, mely megütött, s utána
ha belerúgsz, még felvérzi a lábad.

Hegedűként, felsodort idegekkel,
kiszáradva és megfeszülve élek,
oly vágyakkal utánad, hogy vonótlan
sikolt, szikrázik belőlem az ének.”

„Jó a Földön.
És mindenütt jó, ahol élni kell.
Mindenütt van, mi bánattal eltöltsön,
s ami egy életet megérdemel.”
érdekesség

Magyar Nemzeti Bank megalapítása - 1924

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarországközponti bankja. Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját, az 1924. április 26-án hatályba lépett, 1924. évi V. törvényt alapján.

Közvetlen előzményként,az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés 189. cikkelye előírta, hogy a szerződés aláírását követő napon meg kell kezdeni az Osztrák-Magyar Bank felszámolási műveleteit. E rendelkezéseknek Magyarország 1921. augusztus 1-jén, a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapításával tett eleget. Az ország gazdaságai fellendítéséhez a Népszövetség, pedig csak úgy biztosított támogatást, ha új központi bank alakul. Ennek megfelelően hozták létrea MNB-t. Első elnöke Popovics Sándor volt. A jegybank teremtette meg az első világháborút követően inflálódott korona stabilizációját, majd bocsátotta ki az új valutát, a pengőt.

Általában a központi bankok – jegybankok – fő feladata:

v elsősorban a monetáris politika vitele;

v az árstabilitás fenntartása;

v a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása,

v sok esetben a devizatartalékok kezelése;
érdekesség

MNB épülete, Budapesten, a Szabadság téren

érdekesség
Helytörténeti fotók

Németh László első díja – 1925

Németh László(1901-1975) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró. 1998-tól aDigitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. 1925 decemberében a Nyugat novellapályázatán a Horváthné meghal című paraszttörténetével első díjat nyert.

Legismertebb kiemelkedő művei, a Gyász (1935-ben megjelent regény, amely, a két háború közti magyar falu megkövesült emberi viszonyait, erkölcsi, társadalmi válságát híven ábrázoló lebilincselő olvasmány); a Bűn (regény, 1936) és az Iszony (regény, 1947).

1919-ben magyar–francia szakos bölcsészhallgató, de 1920 tavaszán átiratkozott az orvoskarra, ahol fogorvosi diplomát szerzett. 1925-ben elvégezte az egyetemet, s cselédkönyves orvos lett a Szent János Kórházban. Később fogorvosi rendelőt nyitott. Egy ideig fogorvos volt, majd iskolaorvos.
érdekesség

Németh László Díjai

1952-ben TolsztojAnna Kareninájának fordításáért József Attila-díjjal tüntették ki.

1957-ben Kossuth-díjat kapott, összegét a (hódmező)Vásárhelyi gimnázium könyvtárának ajándékozta.

1961-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

1965-ben Herder-díjjal, majd

1968-ban Batsányi-díjjal és „A megbecsülés jele” elnevezésű szovjet kitüntetéssel jutalmazták.
érdekesség

Frankhamisítási botrány - 1925

A frankhamisítási botrány, az első világháború után, 1925-ben tört ki Magyarországon. A háború utáni Bethleni konszolidáció jó kapcsolatok kialakítására törekedett, amelyet a botrány kellemetlenül érintett, komoly presztízsveszteséget okozva ezzel Magyarországnak. Ekkor érkezett például Magyarországra követ Franciaországból a francia–magyar kereskedelmi kapcsolatok szerződésének tárgyalására.

Az ügy gyökerei 1923-ig nyúltak vissza, amikor magyar jobboldali körök hamis ezerfrankosok ezreivel akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békeszerződésért, valamint így akartak pénzt biztosítani irredenta vállalkozásokra. Miután azonban 1925 decemberében Amszterdamban letartóztatták a hamis frankot terítő magyar állampolgárokat, a botrány viharos gyorsasággal emelkedett nemzetközi szintre és Magyarországon is számos letartóztatásra került sor. A vádlottak azonban – akik hazafias okokat hoztak fel védelmükre – meglehetősen enyhe elbírálásban részesültek.

A magyar bíróság előtt a vádlottak hazafias tettnek vallották cselekedetüket, ez enyhítette büntetésüket. pl.: Windischgraetz Lajost négy évre ítélték, aminek nagy részét szanatóriumban és szállodákban töltötte le. A feltűnően enyhe ítéletek kiszabása után a károsult Francia Nemzeti Bank jelképes 1 frankot kért.
érdekesség

Az eredeti ezerfrankos eleje - és a hamisított „változat”…

érdekesség
Helytörténeti fotók

Helikoni közösség - 1926

Helikoni közösség néven ismert a romániai magyar írók és költők szabad íróközössége, amelynek fóruma az 1926 és 1944 között évente egyszer Kemény János névre szóló meghívására összeülő marosvécsi találkozó.

Az első ülésen 1926 júliusában megtárgyalták az erdélyi irodalmi élet helyzetét s írói munkaközösség alapítását határozták el Helikon néven. Nevezték magukat szabad munkaközösségnek, gyakorta szabad írói parlamentnek, mert a csoport nem törekedett az erdélyi magyar írók összességének képviseletére, nem volt szabályos egyesület vagy a hatóság által bejegyzett társaság, ún. jogi személy, jóváhagyott alapszabályokkal, tisztikarral.

Alakulásakor Kemény János 28 írónak küldött meghívást, megszűnésekor, 1944 őszén 55-en vallották magukat helikonistáknak.
érdekesség

Alapító tagok:

Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Bárd Oszkár, Bartalis János, Berde Mária, Endre Károly,Gulácsy Irén, Gyallay Domokos, Hunyady Sándor, Kacsó Sándor, Kádár Imre,Kemény János, Kós Károly, Kovács Dezső, Kuncz Aladár, Ligeti Ernő, Makkai Sándor,Molter Károly, Nagy Dániel, Nyirő József, Olosz Lajos, Reményik Sándor, Sipos Domokos,Szabó Mária, Szentimrei Jenő, Szombati-Szabó István, Tabéry Géza, Tamási Áron, Tompa László.
érdekesség

Televízió szabadalmaztatása - 1926

Tihanyi Kálmán (1897-1947) fizikus, villamosmérnök, feltaláló, az ikonoszkóp megalkotója.A modern, nagy felbontású televízió rendszer feltalálója; amelynek alapja az általa kidolgozott zseniális megoldás, amit töltés felhalmozásként illetve töltéstárolásként ismerünk.Legfontosabb találmányai – melyeket az RCA, Loewe és Fernseh AG cégek vásároltak meg és fejlesztettek ki – a korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkoztak.

1926-ban szabadalmazta teljesen elektronikus televízió rendszerét. Ez bár felületesen nézve hasonló a korábban javasolt katódsugárcsöves megoldásokhoz, valójában radikális változást jelentett. Mint később, 1928-ban szabadalmazott televíziója, már ez is arra a merőben új szerkezeti és működési koncepcióra épült, mely később a töltéstárolás elve néven vált híressé.

Az Amerikai Szabadalmi Hivatal elbírálói Tihanyi elsőbbségére hivatkozva utasították el Zworykin 1930-ban és 1931-ben bejelentett hasonló tárgyú megoldásait.
érdekesség

Tihanyi Kálmán

érdekesség
Helytörténeti fotók

Kertész Imre születése - 1929

Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. –) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért – pl.: Sorstalanság – irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki 2002-ben. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Első regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben a budapesti Szépirodalmi Kiadónál. Sikert előbb külföldön aratott a mű, itthon csak a rendszerváltás után, de főként az irodalmi Nobel-díj átvételekor. A regény főhőse egy kamasz fiú, akit a náci haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté. A regény tárgyszerű, dokumentarista stílusa a holokauszt újszerű irodalmi megközelítését tette lehetővé.

Műveit több nyelvre lefordították. Ő maga németből fordít – többek között Sigmund Freud, Friedrich Nietzsche és Friedrich Dürrenmattműveit ültette át magyar nyelvre.
érdekesség

Kertész Imre Idézetek

„A rabságnak is vannak hétköznapjai, sőt, az igazi rabság csupa szürke hétköznap tulajdonképpen.”

„Az embernek tudnia kell, hogy miért gyűlölik.”

„Sosem kezdhetünk új életet, mindig csak a régit folytathatjuk.”

„Én is végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig.”

„Bárhol, bármikor, bárkivel megfordulhat a világ.”

„Nincs oly képtelenség, amit ne élnénk át természetesen, s utamon, máris tudom, ott leselkedik rám, mint valami kikerülhetetlen csapda, a boldogság. Hisz még ott, a kémények mellett is volt a kínok szünetében valami, ami a boldogsághoz hasonlított. Mindenki csak a viszontagságokról, a “borzalmakról” kérdez: holott az én számomra tán ez az élmény marad a legemlékezetesebb. Igen, erről kéne, a koncentrációs táborok boldogságáról beszélnem nékik legközelebb, ha majd kérdik. Ha ugyan kérdik. S hacsak magam is el nem felejtem.”
érdekesség
Hangos film – Magyar mozi

Magyarországon 1929. szeptember 20-án mutatták be az első hangosfilmet. 1929 őszén további négy hangosfilmet láthatott a magyar közönség, 1930 februárjától kezdve minden budapesti mozi hangosfilmet játszik -a némafilm korszaka lejárt.

A közönség kezdeti idegenkedését hamar felváltotta az új iránti kíváncsiság és rendkívüli érdeklődés a hangosfilm iránt, ami éppen a gazdasági válság idején elég meglepő volt. 1929. szeptember 19. Fórum (később Puskin) mozi bemutatta Az éneklő bolond c. részben hangosfilmet, ezzel így Budapesten is elkezdődött a hangos filmek vetítése.A kezdeti nehézségek után az első magyar filmgyár, a Hunnia, már évente 23 filmet gyártott, és az 1935-38 közötti négy esztendő a magyar filmipar első termékeny korszaka volt.

A magyar film sikeresen ábrázolta és kifejezte a társadalmat, ezért olyanok az első hangosfilmek, amilyennek az uralkodó osztály és a kispolgár látni kívánta önmagát, múltját, jelenét, jövőjét. Az ebben az időszakban készült filmek kétharmada, a jelenkori Budapesten játszódó vígjáték.

Jelentősebb sikerfilmek:
- Fejős Pál: Tavaszi zápor;
- Gaál Béla: Meseautó;
- Székely István: Hyppolit, a lakáj;
érdekesség
Hyppolit a lakáj, 1931-ben a két színészóriással - Kabos Gyulával, és Csortos Gyulával,

és napjainkban…Eperjes Károllyal és Pogány Judittal.

érdekesség
Helytörténeti fotók

Radnóti első verses kötetének megjelenése - 1930

Radnóti Miklós (1909-1944) magyarköltő, okleveles középiskolai tanár, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.1930 márciusának elején jelent meg Pogány köszöntő című, első verseskötete a Kortárs kiadónál.

Radnóti Miklós a Nyugat harmadik nemzetének lírikusa. Költészetét az avantgárd – elsősorban az expresszionista – öröksége és az újklasszicista verseszmény határozzák meg, a késő modern kérdésirányok nem jelentkeznek az életművében.

Érdekesség:

Eredeti neve: Glatter Miklós volt.Az 1930-as években a Radnót falu nevét választotta, mivel Radnóton – Felvidéken – született a nagyapja. A falu neve ma Nemesradnót. Hivatalosan a Radnóczi név használatát engedélyezték. 1945 februárjában Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós múzsája és felesége felhívta az akkori belügyminisztert, Erdei Ferencet, hogy közbenjárjon a névváltoztatás ügyében, hogy mire hazaér Radnóti, már az új nevét tudja használni. De nem ért haza, 1944. november elején elhunyt.
érdekesség

Radnóti Miklós

Szegénység és gyűlölet verse

Testvér, én éjjelenként füstfürtös, fekete
tűzfalak tövén aludtam a szegénység és
gyűlölet álmaival s kiforgatott zsebekkel
ordítottam a szegénység dalát az aranyméhű
kazánok felé!
A gyűlölet szeretők gömbölyű szavai forgatták
az áttételek lomha kerekét, amikor telthúsú
fehér álmok szorultak be a szíjak közé!
Kezeim kemény munkáskezek súlyával csapdosták
a combjaimat és a gyárak lányait szerettem,
akik őszi seregek remegő fáradságát cipelték
a szegénység és gyűlölet hegyére s ujjaim a
csorduló olaj ázott útjai tapadón markolták
a semmit!
Verejtékkeresztektől görnyedő ráncokkal terhes
Golgotha volt a szememalja, ahol az éjek
szénporos Krisztusai feszültek kéken.

-1930-
érdekesség

Kriptontöltésű izzólámpa – 1930

BRÓDY IMRE(1891 – 1944)magyar fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztője.Legfontosabb találmánya 1930-ból származik. Lényege, hogy argon helyettkriptongázzaltöltötte fel a lámpákat. Mivel az új töltőgáz nagyon drága volt, munkatársaival eljárást dolgozott ki a kripton levegőből történő előállítására. Az általa feltalált kriptontöltésű izzólámpa gyártása 1937-ben indult meg Ajkán.

Doktori értekezését az egyatomos gázok kémiai állandójáról írta. Pályája elején értékes elméleti kutatásokat végzett: fajhővel és molekula hővel foglalkozott. 1920-tól rövid ideig Göttingenben dolgozott, együtt alkották meg a kristályok dinamikai elméletét. 1923-ban hazatért, és élete végéig az Egyesült Izzó mérnökeként dolgozott.
érdekesség

BRÓDY IMRE

érdekesség
Helytörténeti fotók

Kodolányi János: Julianus barát – 1938

Kodolányi János a 20. századimagyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója (akárcsak barátja, Németh László), világirodalmi rangú epikus. Könyvei évek ótatöbb kiadásban és nagy példányszámban jelennek meg, szerepe ezzel együtt is vitatott. 1938-ban írta meg történelmi regényét, a Juliánus barátot.

Kodolányi a 30-as években jutott el nagy történelmi regényeihez. Felidézte a magyar nép egyik legnagyobb múltbeli veszedelmét, a tatárjárást. Ezt a kort idézte fel három kitűnő regényében, A vas fiaiban, a Boldog Margitban és a Julianus barátban. A történetek erőteljessége, az alakok szemléletessége és az a különös kísérlet, hogy felidézze bennük a 13. század beszélt magyar nyelvét, sajátos varázsú remekművé teszi mind a három, egymással lazán összefüggő regényt.
érdekesség

Kodolányi irodalmi munkássága:

A realizmus, sőt naturalizmus tipikus jegyeit magán viselő novelláiban, kisregényeiben általában a tragikus helyzetű, az egykerendszer fenntartásával a kollektív öngyilkosságba menekülő magyar kisparasztságot, illetve a gazdaságilag és érzelmileg deklasszálódó magyar középosztályt ábrázolta: ő volt az elsők egyike, aki a ma is fennálló és súlyosbodó demográfiai problémára, a magyarság vészes fogyatkozására, öregedésére, öngyilkos népesedési szokásaira felhívta a figyelmet.
érdekesség

Az elsőzsidótörvény - 1938

Az 1938. XV. törvénycikk “A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” címet viselte, de első zsidótörvény néven vált hírhedté. A jogszabályt a Darányi-kormány készítette elő, de már Imrédy Béla miniszterelnöksége alatt fogadta el az országgyűlés.

A május 29-én hatályba lépett törvény kimondta: a szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak legfeljebb 20 százalékát foglalhatják el zsidók. A végrehajtást az orvosi és az ügyvédi kamara mintájára létrehozott szakmai tömörüléseknek kell felügyelniük. A törvény szintén 20 százalékban maximálta a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál a zsidók létszámát. A végrehajtásra öt évet írtak elő.

A jogszabály alól mentesültek az első világháborúban és az ellenforradalomban különböző érdemeket és kitüntetéseket szerzett zsidók, a hősi halottak özvegyei és gyermekei, az 1919 augusztusa előtt kitértek, valamint ezek gyermekei, amennyiben nem tértek vissza a zsidó vallásra. Bár a törvény indokolása és szövege is vallási alapon definiálta a “zsidó” fogalmát, a szöveg az 1919. augusztus 1-je után kikeresztelkedetteket is zsidónak minősítette. Ezzel már az első zsidótörvényben megjelentek a faji alapú meghatározás csírái.

A törvény egyértelmű támadás volt a polgári jogegyenlőség elve ellen. Ezt látva 59 nem zsidó magyar művész és értelmiségi írásban tiltakozott, köztük olyan nagyságok, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Zilahy Lajos, Csók István. Gesztusuk azonban hatástalan maradt.
érdekesség

Fogalmak:

Antiszemitizmus: zsidóellenesség, faji, illetve politikai megkülönböztetés, aminek alapja a 19. századi gazdasági és társadalmi folyamatokban keresendők. A század végén alakultak Európában az első antiszemita politikai pártok is.

Numerus clausus: az értelmiségi túlképzés csökkenését célzó törvény, amely a népcsoportba, illetve vallási hovatartozás alapján korlátozta az oktatási intézményekbe felvehetők arányát. Az intézkedés mindenekelőtt a zsidó származású magyarokat jutatta hátrányos helyzetbe.
érdekesség
Helytörténeti fotók

Nyugat folyóirat megszűnése - 1941

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. Havonta két száma jelent meg, de gyakran jelentek meg összevont számai is. Jelentősége, hogy meghatározta korának értékrendjét, és a magyar irodalmat a nyugat-európai irodalom szintjére emelte.

1935-ben a kéthetente megjelenő lapból végleg havi folyóirat lett. 1941-ben Magyarország belépett a háborúba, Babits meghalt. Mivel a megjelenési engedély kizárólag az ő nevére szólt, a Nyugat megszűnt.

A Nyugat utódja a Magyar Csillag (1941. október 1.-1944. április 1.) című folyóirat, amelyet Illyés GyulaSchöpflin Aladárral szerkesztett.

Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg.
érdekesség

A Nyugat szerkesztői:

Osvát Ernő (1908-1929) főszerkesztő

Ignotus (1908-1919) főszerkesztő

Fenyő Miksa (1908-1917) szerkesztő

Ady Endre (1908-1919) szerkesztő

Babits Mihály szerk. (1917-1939) főszerkesztő (1939-1941)

Móricz Zsigmond szerk. (1929-1933)

Schöpflin Aladár (1933-1937) főmunkatárs; (1937-1941) szerkesztő

Gellért Oszkár (1922-1939)

Illyés Gyula (1937-1941) szerkesztő
érdekesség

Teleki Pál öngyilkossága - 1941

Széki gróf Teleki Pál János Ede (1879-1941) magyar geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.A német hadsereg Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján, 1941. április 3-án reggel Telekit holtan találták a Sándor-palotában lévő lakosztályában, fejlövés végzett vele.

A magyar kormány 1940. december 12-énBelgrádban örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. A berlini vezetés viszont bejelentette igényét arra, hogy német csapatok Magyarországon áthaladhassanak. Telekinek választania kellett a revíziót lehetővé tevő Németország, és az angolszász hatalmak és a velük potenciálisan szövetséges Szovjetunió között.

Teleki tartani akarta magát a barátsági szerződéshez, Németország ellenében, az angol hadüzenet elkerülése érdekében. A német hadsereg azonban Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján 1941. április 3-án reggel Telekit holtan találták a Sándor-palotában lévő lakosztályában, öngyilkos lett. Íróasztalán drámai hangú levelet találtak a kormányzónak címezve, melyben erős szavakkal ítélte el a Jugoszlávia elleni agressziót.

Sírja Gödöllőn, a máriabesnyői temetőben található. Az emléktáblájára liliom van vésve a cserkészetre utalva és a következő felirat olvasható rajta: “DOLGOZOTT A CSERKÉSZETÉRT ÉS ÉLETÉT ADTA A MAGYAR NÉP BECSÜLETÉÉRT”.
érdekesség

Teleki Pál

érdekesség
Helytörténeti fotók

Márai Sándor - A gyertyák csonkig égnek

Grosschmid Sándor Károly Henrik néven született Kassán 1900-ban. Világpolgár, de értékrendjét is a polgári eszmény határozza meg. Legtermékenyebb időszaka 1930-1942 közé tehető. Méltó helyét 1990 után nyeri el ismét a magyar irodalomban, kultusza a polgári eszménykép idealizálásával erősödik. Testvére a Valahol Európában c. film rendezője, a Kossuth-díjas Radványi Géza.

Márai talán legismertebb műve, az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény.

Az író stílusművészetének remeke vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. A regény a barátság regénye; két barát negyven éve várt beszélgetése egy hajdani esemény köré fűzi fel az élet, és kettejük kapcsolatának sorskérdéseit. A beszélgetés végére a „gyertyák csonkig égnek”.
érdekesség

Érdekesség

A második világháború végét követően emigrál. Könyveit, műveit tiltólistára helyezik, a nyolcvanas években ő maga sem járul hozzá műveinek kiadásához, amíg Magyarország idegen uralom alatt áll. 1989-ben, 89 évesen öngyilkos lesz San diegoi (USA) otthonában.
érdekesség

Megalakul a Kállay-kormány - 1942

1942. március 10. Kállay Miklós kormánya az utolsó magyar kormány hazánk náci megszállása, és a nyilasok hatalomátvétele előtt.

Kállayt „második Bethlen” néven is emlegetik, több ok miatt: ugyanabból a gazdag nagybirtokos rétegből származtak, mindketten konzervatív, a lassú reformokat pártoló politikusok, ráadásul jó barátok is voltak. Kállay azonban sokkal nehezebb helyzetben volt, mint két évtizeddel előbb kormányzó Bethlen. Lehetőségei szerint következetesen kívánta lazítani a nemzetiszocialista Németországgal való kapcsolatait hazánknak, és törekedett az angolszász hatalmakkal való különbéke megkötésére. Következetes antikommunizmusa miatt csak későn, 1944 elején vette fel a titkos kapcsolatokat Moszkvával. Hozzájárult ahhoz, hogy a zsidó származásúak munkaszolgálaton vegyenek részt, továbbá, hogy nem birtokolhatnak földtulajdont Magyarországon. Magyarország német megszállását követően letartóztatták, majd Sopronkőhidára, illetve Dachauba hurcolták. Megpróbáltatásait túlélve előbb Capri szigetén, majd New Yorkban telepedett le, az ötvenes években az emigrációs mozgalmak aktív részt vevője.
érdekesség

Az újvidéki vérengzés

1942 elején a Magyarországhoz visszacsatolt Bácskában felerősödtek a jugoszláv partizánmozgalmak. Januárban egy ilyen csoport felszámolása során néhány fős veszteséget szenvedtek a magyar csendőrök, mire megtorlásként 1942. január 12-15 között kiterjedt razziát indítottak el a különböző partizáncsoportok ellen. A razzia hamar kontrollálhatatlanná vált: két hét alatt több ezer embert, többnyire ártatlan civileket, több száz gyermeket végeztek ki a magyar csendőrök. A magyar vezérkar későn értesült a törvénytelenségekről, csak január 22-én állították le a vérengzéseket. Az áldozatok száma több, mint 3300 fő volt. Az újvidéki vérengzés nem maradt bosszú nélkül: 1944-1945 során jóval több, magyar áldozatot követelt a jugoszláv partizánok bosszúhadjárata. Utóbbi események teljes körű feltárása még nem történt meg.
érdekesség
Helytörténeti fotók

Balatonszárszói Írótalálkozó – 1943

1943 augusztusában a Magyar Élet Könyvbarátainak társasága a Soli Deo Gloria szövetséggel közösen rendezte a szárszói Magyar Élet Tábort, aminek fő témája a magyar társadalom és gazdaság háború utáni kérdéseinek megvitatása volt. A 600 fős küldöttséget az értelmiségi református ifjúság mellett a katolikus fiatalok, írók és költők valamint a parasztság és munkásság képviselői alkották. A legnagyobb vitát Németh László előadása váltotta ki a harmadik útról.

Németh László, a harmadik oldal lényeget már korábban így világította meg: „Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az angolokénak kell lennie. A másik párt szerint Új-Guinea csak a hollandok alatt lehet boldog. S most feláll valaki, és azt kérdezi: Nem lehetne Új-Guinea a pápuáké? Ez a harmadik oldal.”
érdekesség

Utóélete:

Püski Sándor az 1943 –as Szárszói Magyar Élet Konferencia 50. évfordulójának tiszteletére 1993. augusztus 24 -25-én jubileumi találkozót szervezett. A találkozón jelen volt Püski Sándor, Csurka István, Bíró Zoltán, Szűrös Mátyás, Jobbágyi Gábor, Surján László, Tábori László, Bégány Attila, Füzessy Tibor, Elekes Andor. A balatonszárszói önkormányzat 2000-ben szobrot állított a konferencia emlékére. A „Telep” helyén ma a Soli Deo Gloria Református konferencia központ található, amit 2004-ben adtak át.
érdekesség
Golyóstoll szabadalmaztatása – 1943

Bíró László József (1899-1985) magyar újságíró, feltaláló, nevét világhíressé tette legismertebb találmánya a golyóstoll.

Fontosabb találmányai:
- 1930 Mosógép (Magyarország) “Mesemosó a tökéletes házi gőzmosógép”
- 1932 Automatikus sebességváltó (Magyarország)
- 1936 Elektromágneses továbbító berendezés (Magyarország) (Lineáris motor)
- 1938 Golyóstoll (Magyarország, Franciaország, és több mint 100 szabadalom különféle országokban)
- 1942 Fertőtlenítő golyócska (Argentína, hét másik ország)
- 1943-1959 Sérthetetlen zár (Argentína, hat másik ország)
- 1943-1962 Palackcímke nyomtató (Argentína)
- 1943-1962 Függönytartó (Argentína)
- 1944 Ampullanyitó (Argentína)
- 1944-1948 Golyóstoll (USA)
- 1945-1954 Golyós dezodor
- 1956 Nyomdai tükör (Argentína)
- 1970 Fehérje (Argentína)
- 1978 Együtemű belső égésű motor (Argentína)
- 1978 Gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben (Argentína, három másik ország)
Érdekesség:

Volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és találmányokkal.
érdekesség
Automata sebességváltó autókhoz

Bíró László József rendkívül széles érdeklődési körű személyiség volt: egyszer vásárolt egy vörös Bugatti-t, melyben a tengelykapcsolós mechanizmusú sebességváltóval való kapcsolást túl nehézkesnek találta. Ekkor kezdett el elmélkedni a sebességváltás egy automatikus megoldásán.Egy évnyi kísérletezés után megépítette és szabadalmaztatta automata sebességváltóművét.
érdekesség
Helytörténeti fotók

Pilinszky -Harbach1944

Pilinszky János (1921-1981) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, ún. „újholdas” nemzedékének tagja. Többek között társszerkesztője, munkatársa volt, azÚjhold, a Vigília, az Élet, az Ezüstkor s az Új Emberlapoknak.A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.

Olyan művekről ismert mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon, mely életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi. Költészetén megfigyelhető a 40-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, mely ellenére nem tartozik a hagyományos értelembe vett, szakrális témájú, papírók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”). 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).
érdekesség

Pilinszky János: Harbach 1944

Thurzó Gábornak

Újra és újra őket látom,
a hold süt és egy rúd mered,
s a rúd elé emberek fogva
húznak egy roppant szekeret.

Vonják a növő éjszakával
növekvő óriás kocsit,
a testükön a por, az éhség
és reszketésük osztozik.

Viszik az utat és a tájat,
a fázó krumpliföldeket,
de mindennek csak súlyát érzik,
a tájakból a terheket.

Csak szomszédjuk esendő testét,
mely szinte beléjük tapad,
amint eleven rétegekben
egymás nyomában inganak.

A falvak kitérnek előlük
és félre állnak a kapuk,
elébük jött a messzeség és
megtántorodva visszafut.

Térdig gázolnak botladozva
facipőiknek alacsony,
sötéten zörrenő zajában,
mint láthatatlan avaron.

De törzsük már a némaságé.
Magasba mártják arcukat,
feszülten mintha szimatolnák
a messze égi vályukat.

Mert fogadásukra már készen,
akár egy megnyiló karám,
kapuit vadul széttaszítva
sarkig kitárult a halál.

- 1944 -
érdekesség

Az első magyar gettó felállítása - 1944

1944.május 15-én állították fel a pesti gettót: egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán volt. A mögötte levő háztömbökben és magában a Dohány utcai zsinagógában is közel hetvenezer embert zsúfoltak össze, vagyonuktól és jogaiktól megfosztva, állandó halálfélelemnek kitéve. Budapest ostroma idején a templomot 27 találat érte, ezek nyomai hosszú évtizedeken át látható volt. A templom kertje ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el – sokukat tömegsírban – a betegségben és éhen halt vagy meggyilkolt áldozatokat. Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták és a budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. Jó részüket azonban (mintegy hétezer holttestet) nem tudták azonosítani, vagy hozzátartozójuk sem maradt életben: így hamvaik ma is itt nyugszanak.
érdekesség

Emléktábla

érdekesség
Helytörténeti fotók

A Kassák memoár megjelenése - 1945

Kassák Lajos (1887-1967) író, költő, műfordító, képzőművész.Kis könyv haldoklásunk emlékére (memoárja, 1945-ben jelent meg.Kassák nem tekinthetőegyműves, egy műfajú, egyoldalú, egyirányzatú stb. művésznek. Életművét, olyan nyitott horizontba állította, amely alapján végképp kijelenthető: Kassák az egyik legélőbb klasszikusunk.

A háború utolsó évében visszavonult. Az ostrom szorongásairól, a túlélés hitéről lírai naplója tudósít: a Kis könyv haldoklásunk emlékére, 1945-ben.

Érdekesség:

Amikor 2001-bena Korunk című folyóirat összeválogatta, a tíz legszebb 20. századi verset, A ló meghal, a madarak kirepülnek címűKassák-poéma bekerült a tíz közé.
érdekesség

Műve:

érdekesség

„Nagy-Miskolc” létrejötte – 1945

„Nagy-Miskolc”1945. január elsejével jött létre a történelmi Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítésével. Az ezt követő negyven évben még több települést csatoltak a városhoz. A Nagy-Miskolc kifejezést akkor használják a városra, ha meg akarják különböztetni a jelenlegi várost a történelmi városmagtól.

Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítésének, egy ipari, kereskedelmi, egyetemi, kulturális és idegenforgalmi központ létrehozásának az ötlete már korábban megszületett. A három települést már az 1900-as évek elejétől villamos is összekötötte (a településhatárok átlépése miatt abban az időben csak helyiérdekű vasútként közlekedhetett). Miskolc jelentőségét ebben az időben emelte egyre növekvő népessége, valamint hogy a régió másik jelentős városa, Kassa a trianoni békeszerződést követően határainkon túlra került.

1941 és 1945 közt a város népessége több mint harmincezer fővel csökkent a háború viszontagságai miatt, de a városegyesítésekkel és az ipari központtá válással növekedni kezdett, 1950-re már meghaladta a százezret. A városhatár az egyesítések után több mint négyszeresére nőtt.
érdekesség

Miskolc napjainkban

érdekesség
Helytörténeti fotók

Weöres Sándor: A szerelem ábécéje verseskötete - 1946

Weöres Sándor (1913-1989) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.

A szerelem ábécéje című verses kötete zömmel korábbi kötetekben megjelent versekből állt össze, szerelmi versekből alakítva a ciklust.

A két nem

A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.

A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfoghatod;
a férfié: minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi – akár bölcs, vagy csizmavarga -
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
címkék közt jár, mint egy patikában.
Hiába száll be földet és eget,
mindég a semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik -
ha nők szeméből rá élet sugárzik.

A nő: mindennel pajtás, eleven,
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedőn fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan címkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
úgy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség.
érdekesség

Weöres Sándor verses kötete, 1946

Első kiadás. Ez a könyv ezer számozott példányban készült.

érdekesség

Forint bevezetése– 1946

A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint(HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. Ez a forint még arany alapú pénz volt a kibocsátáskor. 1 Ft = 0,0757575 gramm arannyal. A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból. 2008-ban az egy- és kétforintos érméket is kivonták a forgalomból. A Magyar Nemzeti Bank 2009. június 15-én bevezette a 200 forintos érmét, a 200 forintos bankjegyeket 2009. november 15-én bevonták.

Érdekesség:

A középkor leghíresebb aranyérmei közé tartozott a forint. Az aranyforint a nevét Firenze városról nyerte, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. Ennek a pénznek a latin neve ugyanis florentinus, azaz „firenzei” volt, és ebből származik többek között a magyar forint neve is (régi alakja: florint).
érdekesség

A Forint, 1946

érdekesség
Helytörténeti fotók

Németh László:Iszony – 1947

Németh László (1901-1975) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró. Az Iszony Németh László legtökéletesebb, csak világmércével mérhető regénye. Ezért, vagy ennek ellenére: valamennyi közt legzaklatottabb a születése:az író 1942 januárjában fogott hozzá Móricz Zsigmond biztatására, és 1947-re készült el a mű.

Az Iszony témája egyszerűek tűnik: Kárász Nelli, a főhős, egy természetéhez illő életformában végiggondolja és leírja házasságának történetét. Visszaemlékezése saját lelkiállapotának és érzéseinek a feltárására, elemzésére irányul. Az önelemző folyamatot monológ formában rögzíti, első személyben mondja el a racionálisan értékelt házassági történetet. Ez a regény azért az egyik legérdekesebb és legösszetettebb műve a szerzőnek, mert kifejezi az őt alapvetően foglalkoztató gondolatkört. Nyilvánvaló, hogy Németh László nem annyira Kárász Nelli házasságának történetét akarta megírni, mint inkább az iszony érzését és a belőle származó elidegenülés lélektani folyamatát. Az Iszony különleges volta abban rejlik, hogy az elvont probléma felé mutató érzésvilágot egy sajátos női lélekállapoton keresztül vetíti ki az író.

A férjtöbb, mint egy nem kívánt férj, voltaképp a létezés hibás és elviselhetetlen arcát jelenti, Nelli számára. Ők ketten a létezés két formáját képviselik, az egyik a világidegen, meddő minőséget, a másik pedig a felszínes léthez húzó, minőségre képtelen vegetációt. Nelli a házasság ideje alatt teljesen elidegenedik az élettől, látszatcselekvése révén passzív tárggyá süllyed le. Olyan lesz – az írói jellemzés szerint -, mint a „megfagyott villám”.
érdekesség

Érdekesség:

Németh László, 1919-ben magyar–francia szakos bölcsészhallgatóként kezdte, de 1920 tavaszán átiratkozott az orvoskarra, ahol fogorvosi diplomát szerzett. 1925-ben elvégezte az egyetemet, s cselédkönyves orvos lett a Szent János Kórházban. Később fogorvosi rendelőt nyitott. Egy ideig fogorvos volt, majd iskolaorvos.
érdekesség

Tihanyi Kálmán halála - 1947

Tihanyi Kálmán (1897-1947) fizikus, villamosmérnök, feltaláló, az ikonoszkóp megalkotója. Legfontosabb találmányai – melyeket az RCA, Loewe és Fernseh AG cégek vásároltak meg és fejlesztettek ki – a korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkoztak.

A modern, nagy felbontású televízió rendszer feltalálója; amelynek alapja az általa kidolgozott zseniális megoldás, amit töltés felhalmozásként illetve töltéstárolásként ismerünk.1926-ban szabadalmazta teljesen elektronikus televízió rendszerét. Ez bár felületesen nézve hasonló a korábban javasolt katódsugárcsöves megoldásokhoz, valójában radikális változást jelentett. Mint később, 1928-ban szabadalmazott televíziója, már ez is arra a merőben új szerkezeti és működési koncepcióra épült, mely később a töltéstárolás elve néven vált híressé.
érdekesség

Televíziós készülék ábrái (1938)

érdekesség
Helytörténeti fotók

Irodalmi Kossuth díj - 1948

A Kossuth-díjmagyarkitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét. Az országgyűlés1948-ban 1848. március 15-ecentenáriuma alkalmából alapította.

A tudomány, a művészet és irodalom területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták vele. A minisztertanács adományozta, 1963 óta csupán kulturális és művészeti alkotó tevékenységért adják. 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján.

Irodalmi díjazottak:

Sík Sándor – költő, író, pedagógus, piarista pap

Nagy Lajos – író

Füst Milán – író, költő

Déry Tibor – író

Illyés Gyula – író, költő
érdekesség

Első Kossuth-díjak átadása

érdekesség

Mindszenty József elhurcolása – 1948

Mindszenty József(1892-1975)Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros, mártír. SerédiJusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja.

A kommunista hatalom súlyos támadásokat indított az egyházak ellen, amely támadásokat Mindszenty igyekezett következetesen visszaverni, de 1948. december 26-án letartóztatták és az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Legfőbb kínzója Décsi Gyula volt. Számos jegyzőkönyvet Sulner Lászlóírásszakértő és felesége írt alá, de Mindszenty sajátkezűnek feltüntetett vallomásait is ők hamisították. A koncepciós perben Budapesti Népbíróság Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték (1949. február 8.), de betegsége és a nyugati nyomás miatt később házi őrizetbe került.

Koncepciós perének 25. évfordulóján, 1974. február 5-én VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket azzal az indokkal, hogy a magyar prímás lemondott. Mindszenty hat pontból álló kommünikét adott ki, s ebben a világ közvéleménye számára világosan megindokolta, miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben. A katolikus egyház modern történetében ugyancsak példa nélkül állt, hogy az Egyházfő ilyen magas rangú főpapot letegyen a székéből. Lemondatása Kádárék követelése volt, s ennek fejében szabadon engedték a kommunista börtönökbe zárt egyházi személyeket.

1975. május 6-án halt meg a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el, majd a rendszerváltás után, 1991. május 4-én az esztergomi érseki kriptában talált végső nyugalomra az Esztergomi bazilika altemplomában.

Ügyében a Legfőbb Ügyészség1989 végén perújítási nyomozást rendelt el. Ezt a rehabilitálási eljárást hivatalosan 2012-ben zárták le.
érdekesség

Mindszenty bíboros

érdekesség
Helytörténeti fotók

Nagy László: Tűnj el fájás c. kötete - 1949

Nagy László (1925-1978) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. Első kötetei Tűnj el fájás (1949); A tüzér és a rozs (1951) túlnyomórészt a népi kollégiumokban szerzett élményei hatására keletkezett, a felszabadultság örömét éneklő verseket tartalmaznak (Tavaszi dal; Májusfák).

Művészetét meghatározza gyermekkori élménye a zárt paraszti világ szokásrendje, természet és ember bensőséges kapcsolata, a pogány kori elemeket is megőrző népi kultúra, az élet minden mozzanatát a természet és közösség rendjének alárendelő szemlélet. Hatott rá a keresztény kultúra, a katolikus liturgia. A paraszti világ közvetlen szemléleti elemeit korai verseiben mitologikus vonásokkal, népi babonákkal, keresztény és folklórmotívumokkal társította (Adjon az Isten, Szentpáli vers, Kiscsikósirató, Csodafiú-szarvas). 1949 őszétől kezdte tudatosan tanulmányozni a magyar folklórt. A népköltészet a közösségi szemléletével költői személyiségének ismérvévé tette a cselekvő, küzdő magatartást. A népköltészet tudatosította benne a költői kép erejét, a szó és a tett összefüggését, a költészet cselekvési lehetőségét, az erkölcsi normák szigorúságának igényét, fölszabadította költészetének látomásos-metaforikus karakterét.
érdekesség

NAGY LÁSZLÓ

Ki viszi át a szerelmet

Létem ha végleg lemerült
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerült
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!
érdekesség

Mindszenty József hercegprímás elleni per - 1949

1949. február 3-án vettekezdetét a Mindszenty József hercegprímás elleni kirakatper, aminek végénéletfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, s csak azért nem halálra, mert az európai országok erősen tiltakoztak. 1956-ban szabadult, és ezt követő években missziósként járt Ausztráliában, Afrikában, Amerikában is. 1975. május 6-án halt meg, Bécsben. Máriacellben temették el. Végül 1991-ben helyezték végső nyughelyére, az esztergomi bazilika altemplomában.

A második világháborúban, felemelte szavát a zsidóüldözés ellen,kivívva ezzel Szálasi Ferenc nem tetszését, aki a sopronkőhidai börtönbe vetette.Szabadulása után XII.Pius pápa 1945-ben esztergomi érsekké,valamint Magyarország hercegprímásává szentelte.1948.december26-án a pesti Andrássy úti börtönbe került. Itt kezdődött 1949 januárjában vallatása,szellemi,lelki kínzása, megalázása. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1956-ban szabadult,november 3-án rádióban is beszélt,melyben élesen bírálta többek között a kommunistákat. 1975. május 6-án halt meg.Egész életét végigkísérte a szeretet.Szeretet Isten,a Hazája és az egyszerű emberek iránt.

Nem engedett meg semmilyen fényűzést, budapesti palotáját nem engedte felújítani, pedig annak felét teljesen szétlőtte egy bomba. Télen nem fűtetett, arra hivatkozva, hogy mennyi gyerekes család él hidegben.
érdekesség

A budapesti Népbíróság 1949. február 8-án hirdette ki az óriási nemzetközi felháborodást kiváltó ítéletet, az életfogytiglani börtönt, amit 1949. július 6-án másodfokon is megerősítettek.

érdekesség
Helytörténeti fotók

Illyés Gyula,József Attila díj - 1950

Illyés Gyula (1902-1983) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémialevelezőtagja. Kortársai a határtalan költői fantáziáját, mítoszteremtő hajlamát, műfaji sokszólamúságát ismerték el. Az Ady Endre-i ars poetica útján haladó költő, sajátos világképével, magyarságféltésével, a közös gondok tárgyilagos felvetésével új utakat nyitott a magyar irodalomban. Műveiben a kétkezi munkából élő, hitükben és emberségükben meggyalázott emberekért emelt szót.

Illyés prózaírói hangja viszonylag későn, harmincéves kora körül bontakozott ki. Ekkor született meg a Puszták népe című szociográfiája (1936), valamint a nagy előd pályaképét és életművét számba vevő Petőfi-monográfiája (1936).

Maga Illyés is a puszták népének fia volt, s régi vágyát váltotta valóra a szűkebb szülőföld társadalmi valóságának feltérképezésével. A dunántúli puszták népének anyagi-lelki nyomorúságát, az emberek elidegenedését és durvaságát ugyan komor színekkel festette meg, de nem feledkezett meg a szegénység árnyékában megbúvó ”fészekmeleg”, az emberség ábrázolásáról sem.

A megjelenése óta eltelt évtizedekben a könyv több tucat magyar nyelvű kiadást ért meg, emellett lefordították francia, orosz, angol, német, román, szlovák, szerb és japán nyelvre is
érdekesség

Illyés Gyula és József Attila Csillebércen, 1932

érdekesség

Kádár lemondatása - 1950

Kádár János (1912-1989) a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó alakja. Személye és a nevéhez köthető politika, a kádárizmus, avagy „gulyáskommunizmus” ma is éles viták tárgya Magyarországon; az 1957 és 1989 közötti időszakot a történetírás és a publicisztika is az ő nevével jelzi („Kádár-korszak”).

Kádár Jánoskommunista politikus,1948 és 1950 között belügyminiszter, majd1952 és 1954 között egy koncepciós pert követően börtönbe zárták. Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kormányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított kommunista diktatúra vezetőjévé tették.1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhetetlenül Magyarország első emberének számított.

A Szabad Nép lemondatásról szóló cikke szerint, Kádár csak „jó” munkát végzett, nem pedig kiválót, kimagaslót. Az ötvenes évek pártsajtójában minden rezdülésnek jelentősége volt: nem véletlenül, hiszen 1952-ben börtönbe zárták.
érdekesség

A Szabad Nép június 24-i számában,a harmadik oldal alsó részébe elbujtatott információ így hangzott:

„A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. Dobi István bejelentette, hogy Kádár János elvtárs belügyminiszter állásáról lemondott, mert a Magyar Dolgozók Pártja fontos pártmunkával bízta meg. A minisztertanács a lemondást tudomásul vette, és Kádár János elvtársnak a magyar népi demokrácia megerősítése érdekében folytatott jó munkájáért köszönetét fejezte ki. A minisztertanács egyúttal felhatalmazta elnökét, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsában a felmentés megadása, valamint Kádár János elvtársnak belügyminiszteri működése során kifejtett munkája elismeréseképpen a Magyar Munka Érdemrend arany fokozatának adományozása iránt előterjesztést tegyen.”
érdekesség
Helytörténeti fotók

Nagy László: A tüzér és a rozs – 1951

Nagy László (1925-1978) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. A tüzér és rozs című kötete 1951-ben jelent meg.A paraszti világ közvetlen szemléleti elemeit korai verseiben mitologikus vonásokkal, népi babonákkal, keresztény és folklórmotívumokkal társította. Első kötetei Tűnj el fájás (1949); A tüzér és a rozs (1951) túlnyomórészt a népi kollégiumokban szerzett élményei hatására keletkezett, a felszabadultság örömét éneklő verseket tartalmaznak (Tavaszi dal; Májusfák).

Gyermekkori élménye a zárt paraszti világ szokásrendje, természet és ember bensőséges kapcsolata, a pogány kori elemeket is megőrző népi kultúra, az élet minden mozzanatát a természet és közösség rendjének alárendelő szemlélet. Hatott rá a keresztény kultúra, a katolikus liturgia. 1949 őszétől a bolgár népköltészettel ismerkedett, és ennek fordításához új költői nyelvet kellett teremtenie. Ekkor kezdte tudatosan tanulmányozni a magyar folklórt. A népköltészet a közösségi szemléletével költői személyiségének ismérvévé tette a cselekvő, küzdő magatartást.
érdekesség

Nagy László emlékezete

“Nagy Lacinak különös fénye volt. Az arcának, a tekintetének, a mosolygásának, a mozdulatainak. Ezt a fényt a feje feletti glória adta, aranyozta be vele lényét. Mint a szentekét. Mert Nagy László szent ember volt. Egyetlen mindmáig, akinek a nevét az írószövetségi választólapon szavazáskor nem húzta át senki. Ha valaki népi író-költő volt valaha is ebben az országban, hát Nagy László az volt. De én soha urbánusabb, entellektüelebb lélekkel nem találkoztam, mint ő. Lám, milyen jól megfér egyazon testben kétfajta lélek: és hogy a kétlelkűség is lehet egy, sőt három is lehet egy; miként az Atya, a Fiú, a Szentlélek is egy az Igazisten képében…” (Végh Antal)
érdekesség

Kodály Zoltán – Kossuth díja – 1951

Kodály Zoltán (1882-1967) háromszoros Kossuth-díjasmagyarzeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. Háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1951, 1957). A zene- és nyelvtudós, népzenegyűjtő, zeneszerző, pedagógus és kulturpolitikus Kodály írásaiban és beszédeiben leginkább kultúrpolitikai változásokat sürgetett. „A zene mindenkié” kijelentésével követelte a zene bevezetését az általános képzésbe. Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit a Kodály-módszer foglalja össze.

Kodály Zoltán zenepedagógiai ötletei az akkori magyar társadalom szociális és kulturális problémáira vezethetők vissza. Az elképzelések a magyar kultúrán alapulnak, és a többi akkori elmélethez is kapcsolódnak, de más környezetben is alkalmazhatók a helyi kultúra népdalainak felhasználásával.
érdekesség

Kodály idézetek:

„Semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.”

„A magyar kiejtést is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folytonosan, berozsdásodik.”

„Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.”

„Legyen a zene mindenkié!”

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”

„A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”

„Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”
érdekesség
Helytörténeti fotók

Kisfaludy Társaság feloszlatása – 1952

A Kisfaludy Társaságot Kisfaludy Károly barátai és írótársai alapították, 1836. november 12-én, Pesten. Működésének célja kezdetben a költő összes műveinek kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének s a hazai szépirodalom támogatásának. A társaságot 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt.

A 19. század első felének nagy írói és irodalmárai hozták létre a társaságot, s nem merült ki Kisfaludy Károly műveinek kiadásában és emlékszobrának felállításában, sokat tettek a magyar irodalom fejlesztése és terjesztése érdekében. Felfedezték Arany János költészetét, majd Arany János már maga is bekerülvén a Kisfaludy Társaságba, Madách Imre, Az ember tragédiája c. alkotásának útjait egyengette.
Ellenezték, hogy az irodalmi gondolkodást befolyásolja a politika. Modern irodalmi témákat vetettek fel, például a dráma korszerű értelmezése, a regény és a dráma különbsége, a népiesség kérdése az irodalomban.

Gyulai Pál konzervatív vezetése alatt a társaság szembekerült a 19-20. század fordulóján kibontakozó, később a Nyugat körül csoportosuló modern magyar irodalmi irányzat irodalomszemléletével (Babits Mihály: „A kettészakadt irodalom”). 1952-ben oszlatták fel.
érdekesség

Kisfaludy Társaság kiadványa

érdekesség

Teller Ede: első hidrogénbomba - 1952

Teller Ede (1908-2003),zsidó származású, magyar–amerikai atomfizikus.Élete jelentős részét azAmerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt, mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.Az első hidrogénbomba-robbantás 1952. november 1-jén.

Az első hidrogénbomba-robbantás 1952. november 1-jén a Marshall atollon történt. A robbanás 10,4 megatonnás volt. Teller egyike volt azoknak, akik azonnal felismerték annak veszélyét, hogy német tudósok 1939-ben felfedezték az atommaghasadást. Teller Ede részese annak az akciónak, amelyben Einsteint rávették egy Roosevelt elnöknek szóló figyelmeztető levél írására. Így 1941-ben bekapcsolódott az amerikai Manhattan-tervbe, amelynek célja az atombomba előállítása volt.

Többször is látogatást tett a Paksi Atomerőműben és mindannyiszor megállapította, hogy az erőmű biztonságát és a szakemberek képzettségét tekintve az a világ élvonalába tartozik.
érdekesség

Hidrogénbomba- robbantás

érdekesség
Helytörténeti fotók

Tamási Áron - 1953

Tamási Áron (Farkaslaka, 1897 – Budapest, 1966) Kossuth-díjas, Baumgartner-díjas, valamint Corvin-koszorús magyar író. Leggyakrabban az úgynevezett népi írók közé sorolják. Bölcső és bagoly című regényét 1953-ban adták ki.Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben.Tamási Áron életműve és egyénisége énem ítélhető meg, ha nem vesszük tudomásul, hogy egyszerre volt tényekhez ragaszkodó realista és lelke mélyéig vallásos ember, aki a végső döntést az emberen túlról várta. Székely volt, és ez meghatározta látásmódját is, stílusát is.

Már a húszas-harmincas évek fordulóján nyilvánvaló volt, hogy Tamási Áron a legnagyobb magyar novellisták közé tartozik. Közben egymás után jelentek meg regényei is. Például a Bölcső és bagoly, vagy A szűzmáriás királyfi, amelyet javarészt még Amerikában írt, s csak végső csiszolása készült el otthon.Pályája csúcsát jelzik az 1930-as évek alkotásai. Legismertebb műve az Ábel-trilógia (Ábel a rengetegben – 1932, Ábel az országban – 1933, Ábel Amerikában – 1934).A trilógia főszereplője Ábel, a talpraesett, furfangos, feleselő kedvű, derűs népi hős. Utazásai során választ talál a végső kérdésre: “Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.
érdekesség

Tamási Áron idézetek

„Az a becsületes, aki mindig élete utolsó órája szerint él.”

„Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.”

„Olyanok a szavak, mint a hírnökök: mindazt a jót vagy rosszat elbeszélik, ami ott honol abban az országban, ahonnan jöttek.”

„A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”

„Tiszta és nagy dolgokhoz csak tiszta és egyenes úton lehet eljutni.”
érdekesség

A Magyar Televízió Vállalat megalakulása - 1953

A televíziós adások megindulása hazánkban – annak ellenére, hogy a televíziós képátviteli technika kifejlesztésében számos magyar tudós, pl. Mihály Dénes, Barta István, Czukor Károly, Nemes Tihamér is jelentőset alkotott – évtizedeket késett, hiszen Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés. Végre, 1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárult a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához.

1957. február 23-án a szabadság-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. 1957. tavaszától, már a hét három napján adtak műsort, a filmek mellett állandósultak a sport- és színházi közvetítések is., majd július 11-én állt először a kamera elé az új bemondónő, Tamási Eszter, Illyés Gyula meséjével. 1957. augusztus 18-án kormányrendelettel a Magyar Rádió nevét Magyar Rádió és Televízióra (MTV) változtatták.

1958 március 1-jétől bevezették a havi 50 Ft kötelező előfizetési díjat. A tv-előfizetők száma ekkor már 7190. Augusztusban lépett először a kamera elé Vitray Tamás riporter és műsorvezető. A heti adásidőt 20 órára emelték.
érdekesség

A televízió magyar feltalálója: Mihályi Dénes

Mihály Dénes(1894-1953)magyar mérnök, feltaláló,1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve egy kezdetlegestelevíziós készüléket mutatott be a nagyközönségnek, TELEHOR néven. Ez volt az a képet 240 sorra felbontó, Mihály–Traub-féle forgótükrös vevőkészülék, amelynek képét akár 2,5×3 méteres felületre is ki lehetett vetíteni.Nevéhez sok más elektronikai jellegű találmány sikere is fűződik. Többek között ábécé kidolgozásán munkálkodott süketnémák számára. Bár munkái és lehetőségei sokszor külföldre kötötték, ötleteinek alapjai itthon születtek, s ő is mindvégig magyarnak vallotta magát.
érdekesség
Helytörténeti fotók

Önálló Irodalmi Múzeum megalapítása– 1954

Az önálló Irodalmi Múzeum, tulajdonképpen egy, a Petőfi Sándor tiszteletére létrejött intézmények sorában – 1954-ben hozták létre.

Az 1876-ban megalakult Petőfi Társaság, a Petőfi-kultusz terjesztését és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelését tűzte ki elsődleges célul. Első elnöke Jókai Mór volt, a társaság hozta létre a budapestiPetőfi- Házat és a Petőfi Könyvtárat.Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM)lett, az 1909-től 1945-ig kiállításként és kutatóhelyként működő Petőfi-Ház jogutódja. 1945-ben bombatalálat érte a Petőfi-Ház épületét, gyűjteménye a Budapesti Történeti Múzeumhoz került, az önálló Irodalmi Múzeumot 1954-ben hozták létre, 1998-ban vette fel ismét Petőfi nevét.
érdekesség

A Petőfi Irodalmi Múzeum cégére napjainkban

érdekesség

JENDRASSIK GYÖRGY halála -1954

Jendrassik György (1898 – 1954), a Műegyetemen végezte tanulmányait, majd a berlini egyetemen híres fizikusok, Einstein és Planck előadásait hallgatta. Gépészmérnöki oklevelét Budapesten 1922-ben szerezte meg. 1927-től dolgozott a Ganz Részvénytársaságnál, ahol a dízelmotorok fejlesztésébe kapcsolódott be. Ő szerkesztette a világhírű Jendrassik-motort, melynek első darabjai egy- és kéthengeresek voltak, később alakult ki a négy- és hathengeres, négyütemű, kompresszió nélküli, előkamrás-motor.

Gázturbina (1938)

Nevéhez fűződik az első önálló tűztérrel rendelkező, kis teljesítményű (73 kW-os), jó hatásfokú 21,2%-os turbina. Ez is belső égésű hőerőgép, a tüzelőanyag termokémiai energiáját alakítja át hő-, majd mechanikai energiává. Jendrassik nagy érdeme, hogy világosan látta a gázturbina jövőjét a repülésben, ami nélkül távolsági vagy katonai repülőgépeket ma már el sem tudnánk képzelni.
érdekesség

JENDRASSIK GYÖRGY

érdekesség
Helytörténeti fotók

Kassák Lajos: Szénaboglya napló - 1955

Kassák Lajos (1887-1967) autodidakta író, költő, műfordító, képzőművész. Kivételes művészetét díjak sora hirdeti (1947, Baumgarten-díj; 1948, Kossuth-érdemrend, 1965, Kossuth díj). Kassák Lajos, a magyar avantgárd mozgalom vezére. 1955-ban jelent meg, a Szénaboglya c. kötete, mely naplófeljegyzéseit tartalmazza.

Kassák Lajos írói és képzőművészeti életműve rendkívül jelentős, munkássága az egész magyar avantgárd legnagyobb teljesítménye, aminek oka, hogy saját tevékenységét is nagyon szigorú mércével mérte. A művészet bármelyik terén, rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül. Igazi maximalista volt. Korán felismerte a művészet önelvűségét. Úgy gondolta, hogy a művészet (műalkotás), nem kifejezője, hanem része a társadalmi valóságnak, nem tükörnek kell lennie, hanem önálló tevékenységnek. A kor, amelyben élt, egybeesett a munkásosztály forradalmi törekvéseivel. Kassák ezzel egy időben akarta végrehajtani a művészet forradalmát is. Demokratikus művészeteszményt vallott, nemzetközi költői nyelv kialakítására törekedett. Ez a törekvése sikeresen találkozott az 1910-es években kibontakozó forradalmian új stílusirányzatokkal, melyekkel külföldi utazásai során ismerkedett meg.

A magyar művészetben nincs még egy olyan alkotó, akinek munkásága annyira elválaszthatatlan lenne korának mozgalmaitól(az avantgárd, expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus,konstruktivizmus), mint Kassáké.
érdekesség

A Könyvborító

érdekesség

Galamb József halála– 1955

GALAMB JÓZSEF(1881 – 1955)konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik megalkotója, a sorozatgyártás elindítója. 1955-ben Detroitban halt meg. Emlékét büszkén őrizhetjük, remélve abban, hogy Detroit sem fogja őt elfelejteni.

1881. február 3-án született Makón. Gimnáziumi tanulmányai befejeztével került Budapestre, ahol az Állami Felső- Ipariskola hallgatója lett. Innen került a Magyar Automobil RT.-hoz, ahonnan ösztöndíjjal kijutott 1903-ban Németországba, az Adler autógyárhoz. Amerikába egy autó kiállítás kapcsán jutott el, ahol elkészítette első gépkocsiját, amely kis üzemanyag fogyasztású volt.

Henry Forddal 1905-ben találkozott, aki az ő tanácsára kis kocsik gyártására tért át. Galamb József, mint Ford munkatársa tervezte meg a “T” modellt, amellyel világhírnevet szerzett magának és egyben a gyártó cégnek is. A kezdeti sikereket jelentette az éves kb. tízezres példányszám eladása, ami akkor az autógyártás kezdetén igen nagy számnak volt mondható. Később, 1911-ben Galamb József elgondolása alapján beindult a szalagrendszer. Az N-modell hűtőrendszerének áttervezése után a gyár főkonstruktőre lett, s a híres T-modell sok fontos alkatrészét ő tervezte.

A T-modellből mintegy 18 millió darabot adtak el, és ezt csak a kis Volkswagen, a “bogár” szárnyalta túl 21 milliós példányszámával.

érdekesség

Ford T-modell

érdekesség
Helytörténeti fotók

Weöres Sándor: A hallgatás tornya – 1956

Weöres Sándor (1913- 1989) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő. Egyik legtermékenyebb költőnk volt. Világszemlélete miatt támadások érték; 1949-től sokáig csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. 1989. január 22-én, hetvenhat éves korában hunyt el.

Weöres SándorA hallgatás tornya – Harminc év verseiből, c. kötete, 1956-ban került kiadásra.Harminc év verseit gyűjtötte egy kötetbe. Weöres költészetének egyik rejtélye, hogy van ebben a harmincévnyi útban valami pillanatszerű, Weöres egész életművében van valami idő-nélküliség. Értéke, rangja kétségtelen, hatása egyre inkább kimutatható fiatal költőink nyelvében, verselésében. A szokatlan, minden konvencionálistól elforduló formazárja szorosra Weöres világát. Költészetében van valami a régi költészet mitikus tartalmából: más – transzcendens vagy ősibb – világok üzenete.
érdekesség

Weöres Sándor két keltezés nélküli verse ( A hallgatás tornya, 1956)

érdekesség

Rákosi Mátyás leváltása –1956

Rákosi Mátyás, szül. Rosenfeld Mátyás(1892-1971) a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártjának első- és főtitkára, az ötvenes évek elején Magyarországminiszterelnöke.

Sztálin 1953. március 5-ei halála után,a szovjet utódlási harcoknak köszönhetően,pozíciója hirtelen meggyengült. A kormányfői posztjáról Nagy Imre javára le kellett mondania. ASzovjetunió Kommunista Pártja vezetői szándékosan a vezetőtársai előtt súlyos személyes bírálatban részesítették a „beképzelt, (…) kollektív módon dolgozni képtelen” Rákosit. 1956. július 18-án szovjet nyomásra az MDP Központi Vezetősége első titkári tisztségéből eltávolította, ekkor a Szovjetunióba távozott, s többet már nem is tért haza. Az 1956-os forradalom bukásával hatalomra került Kádár János Rákosi Mátyás személyi kultuszát jelölte meg az „ellenforradalom” egyik kiváltó okának, így Rákosi bukás visszavonhatatlanná vált.

Az elhíresült Rákosi jelszó „aki nincs velünk, az ellenünk van”, 1956 után így változott „aki nincs ellenünk, az velünk van.”
érdekesség

Rákosi Mátyás

érdekesség
Helytörténeti fotók

Nemes Nagy Ágnes: Szárazvillám c. kötete – 1957

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) magyar költő, műfordító, esszéíró; Lengyel Balázs műkritikus első felesége. 1957-ben jelent a „Szárazvillám” című verseket és műfordításokat tartalmazó kötete.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált.Diákkorában kezdett verseket írni, első verseskötete a „Kettős világban” címmel 1946-ban jelent meg, mellyel fiatalon, 1948-ban kapott Baumgarten-díjat, 1969-ben pedig első válogatott kötetéért tüntették ki József Attila-díjjal. Hosszú ideig csak műfordítóként publikálhatott, ekkor fordult a gyermekirodalom felé, verseit, melyek megújították a magyar gyermekköltészetet, több nyelvre is lefordították. 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára, ez alatt kerül kiadásra a Szárazvillám c. verses kötete. 1958-tól hivatalosan is szabadfoglalkozású író.
érdekesség

Idézetek a költőnőtől:

„Mindig is boldog szerelemben kívántam élni, békés, nyugodt, extatikus, eltéphetetlen kötelékben – hogy azzal foglalkozhassam, ami a dolgom volna. A boldog szerelem létfeltétel és munkafeltétel, mint a kenyér, a toll, a szabadság. A boldogtalan szerelem nem szakmám. Ki nem állhatom az úgynevezett szerelmi bonyodalmakat. Ki nem állhatom azokat a lelki finomságokat, hogy az egyik szereti a másikat, de mégsem szereti; hogy a másik nem szereti; hogy nem szereti, de mégis; és így tovább. Ennél én sokkal egyszerűbb vagyok. Én a tökéletes, a sírig tartó szerelemről hiszem azt, hogy reménytelen – ennél alább nem adhatom. Minden más énelőttem a szerelem paródiája.”

“…mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Nem, nem olyan könnyű, néha lehetetlen. Hogy az idő segít. Biztosan. De nem olyan egyszerű a dolog; a megbocsátás nem pusztán lelki diszpozíció, erősen függ a körülményektől. Könnyebbé válik, ha a károsodás következményei életünkben megszűntek. Könnyebbé válik akkor is, ha a rossz következmények nem szűntek meg ugyan, de sikerült másban, máshol kárpótolni magunkat. Boldog ember könnyen megbocsát. Ha pedig ehhez a két lehető körülményhez egy harmadik is járul – most már csakugyan lelki tényező -, az úgynevezett lelkiismeret, a jóvátétel szándéka és cselekvése a vétő részéről, akkor a megbocsátás természetessé válik. Megkönnyebbüléssé, majdnem örömmé, mintha valami fájdalmas betegségből, keserű fekélytől szabadultunk volna meg.”

„Nem hiszek abban, hogy a szenvedés nemesít. Ahhoz már olyannak kell lenni, hogy nemesíthessen. Akit a szenvedés nemesít, az extra jellem. De mi átlagosokkal számolunk. És különben is: lehet, hogy a szenvedés nemesít, de az állandó gyötrelem elpusztít; a szegénység megedz, de a nyomor elnyomorít. Szenvedés nélkül nincs emberi ember, anélkül nem tud semmit. Buddha is a szenvedés által lett Buddha. De: szenvedésben sose volt hiány. Inkább azt kell kérdezni: mi a még elviselhető szenvedés?”
érdekesség

Szilvay Kornél, a poroltó készülék feltalálója - 1957

Tűzeseteknél, különösen a raktári tüzeknél gyakran előfordult, hogy az oltóvíz okozta kár nagyobb volt, mint a tűz okozta kár. Valószínűleg kevéssé közismert, hogy a tűzkárok mérsékléséhez vezető, és ma is széles körben alkalmazott ún. szárazoltó eljárás – amelynél az oltóanyag víz helyett por vagy hab – és az eljárásnál használt berendezések feltalálója egy magyar tűzoltó tiszt, Szilvay Kornél volt.

Szilvay hamar felismerte az oltóvíz alkalmazásának hátrányát a belső tüzek oltásánál, ami nagy értékű anyagi javak teljes pusztulásához vezetett. 1923-ban jelentette be a szárazoltó eljárással kapcsolatos első találmányát, egy semleges gázzal oltó gépet. A poroltók használatának előnyeit a vagyonmegóvás tekintetében jól mutatta a Nemzeti Kaszinó gobelintermében 1925-ben támadt tűzeset, amelyet Szilvay kizárólag poroltókkal küzdetett le, és az értékes perzsaszőnyegek, gobelinek csupán kisebb és javítható károsodást szenvedtek. Ez a tűzeset inspirálta egy nagyteljesítményű szárazoltó gép rendszerbe állítását Budapesten 1928-ban, amit a Mávag Mozdony- és Gépgyár gyártott le. A berendezés sikerét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a helyiek mellett az amerikai és a kanadai tűzoltóság is érdeklődött a találmány iránt.

Tűzoltói pályafutása során több ezer oltást vezetett, melyek közül kiemelkedik a budapesti Bazilika kupolatüzének vízkármentes oltása 1947-ben. Szilvay Kornél 1957 szeptember 8-án, 67 éves korában halt meg.
érdekesség

Az égő Bazilika, 1947

érdekesség
Helytörténeti fotók

Szabó Magda drámai sikerei – 1958

Szabó Magda (1917-2007) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
érdekesség

Szabó Magda

érdekesség

Nagy Imre miniszterelnök kivégzése - 1958

Nagy Imre (1896-1958) miniszterelnök, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja. Nagy Imre gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1953 és 1955 között a Minisztertanács, illetve az 1956-os forradalomminiszterelnöke, politikai pályáját tekintve,a magyar történelem egyik legérdekesebb és első pillantásra talán legellentmondásosabb hőse volt. Meggyőződéses kommunistaként élte életét, és kommunistaként lett a szovjet elnyomás alatt álló Magyarország egyik vezetője is. Ám eközben megmaradt demokratikus gondolkodású, emberséges és józan ítélőképességű embernek is, aki 1953 és 1955 közti kormányfői rendelkezéseivel bizonyította, hogy egy élhető, igazságosan működő Magyarországot akar megvalósítani.

1956 őszén a forradalmárok és szabadságharcosok őt választották vezetőjükké,válaszulkommunista felettesei és a szovjetek félreállították.A bukott forradalmat követően koncepciós perekben zajlott a forradalmárok elítélése. A„Nagy Imre per” 1958. február és június közt zajlott, a vád pedig “szervezkedés a népi demokratikus rend megdöntésére” volt. Az eljárás végén három halálos ítéletet hajtottak végre 1957. június 16-án: Nagy Imre, Maléter Pál, és Gimes Miklós kötél általi kivégzését.

Érdekesség:

Halála világszerte nagy felháborodást keltett. 1989. tavaszán, az ő és a vele együtt kivégzett társainak holttestét exhumálták, és újratemették. A Legfelsőbb Bíróság július 6-án hivatalosan is rehabilitálta. Ugyanezen a napon halt meg a halálos ítéletet jóváhagyó Kádár János.
érdekesség

A Nagy Imre-per /1958/ és az újratemetés képei /1989/

érdekesség
Helytörténeti fotók

Élet és irodalom /ÉS/ újjászervezése - 1959

Az Élet és Irodalom (röviden ÉS) magyarirodalmi-közéleti hetilap. Ezen a néven 1923-ban már megjelent magyar folyóirat. A lap elindítása lényegében Kádár János nevéhez fűződik,1957 tavaszán. az akkori politika részéről az értelmiségi réteggel egy olyan konszolidációs lépés volt, ami az irodalmi élettel való kiegyezésre irányult. Az ÉS1959októberében az újjáalakult Magyar Írók Szövetségének lett a lapja, és teremtette meg a a politikától független értelmiségi fórumát.

Az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb értelmiségi fóruma a magyar sajtóban. Az újság egyedülálló a lappiacon abban a tekintetben, hogy nem állítható más újság mellé, csak külföldön találunk hozzá hasonló példát. Az Élet és Irodalom első száma 1957. március 15-én jelent meg. Az első szám 69 540 példányban jelent meg, sikerét többek között Németh László, Heltai Jenő, Fodor József és Szabó Lőrinc írásai garantálták. A kéthetente megjelenő lap főszerkesztője ügyesen hangolta össze a pártérdeket az irodalmi érdekkel.

A lap beceneve, az ÉS is korabeli szóviccből származik:

„Hiányzik belőle mind az élet, mind az irodalom – akkor mi van benne? – azÉS.”
érdekesség

Az Élet és Irodalom, válogatott repertóriuma 1957-65

érdekesség

Mansfeld Péter kivégzése – 1959

1959. március 21-én végezték kiMansfeld Pétert, az 1956-os forradalmat követő megtorlás legfiatalabb áldozatát.

Mansfeld Péter (1941-1959) vasesztergályosszakmunkás-tanuló, az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata. A „pesti srácok” egyike, a forradalom mártírja. Személyét a kommunista rezsim annak a propagandának az erősítésére használta fel, amely a forradalmat köztörvényes bűnözők lázadásaként állította be. Életsorsának feldolgozása máig tartó folyamat.
érdekesség

A Mansfeld-vita

2003-ban és 2004-ben máig hullámokat vető vitát váltott ki Eörsi László egy tanulmánya (Mítoszok helyett – 1956), amelyet sokan Mansfeld Péter újbóli megbélyegzésének éreztek. Maga Eörsi 2004. május 11-én a www.nol.hu portálon cáfolta, hogy azt állította volna, Mansfeldet lopásokért és más bűncselekményekért ítélték volna halálra: Én ezt írtam: „Meggyőződésem, hogy a kíméletlenség magyarázata nem a vádpontokban rejlik. Azt nem tudták elviselni a bíráskodók, hogy Mansfeld még a teljes reménytelenségében is szembe mert velük szállni. Ezért tűnhetett javíthatatlan, átnevelhetetlen ellenforradalmárnak a szemükben.”
érdekesség
Helytörténeti fotók

Kertész Imre - Sorstalanság – 1960

Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. –) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki (2002).Műveit több nyelvre lefordították. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító-tagja.

Első regénye, a Sorstalanság, amihez1960-ban fogott hozz, és 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben. Sikert előbb külföldön aratott a mű, itthon csak a rendszerváltás után, de főként az irodalmi Nobel-díj átvételekor. A regény főhőse egy kamasz fiú, akit a náci haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté, és aki ezért képtelen visszatérni korábbi életéhez. A regény tárgyszerű, már-már dokumentarista stílusa a holokauszt újszerű irodalmi megközelítését tette lehetővé.Kertész Imre esszéinek fő problematikája, a totalitarizmus emberének szabadsága. Auschwitz, sőt a történelem lezárhatatlansága. ASorstalanság című regényéből maga írt forgatókönyvet, s Koltai Lajos rendezett vegyes kritikai fogadtatásban részesülő, rendkívül népszerű filmet.

2009-ben nyilatkozott egy párizsi lapnak, amelyben elmondta, hogy Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, emiatt képtelen lesz írni. Még egy utolsó könyvre szánja magát, amely a halál elfogadásáról szól.
érdekesség

A Nobel-díjas regény borítófedele

érdekesség

Bolyai születésének 100 éves évfordulója - 1960

Magyar Tudományos AkadémiaBolyai János tiszteletére, 1902-ben Bolyai-díjat alapított. Bolyai János (1802–1860) az egyik leghíresebb magyarmatematikus, a „geometria Kopernikusza,”és „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője, Kolozsváron született.1860-ban hunyt el.

1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára. Így fogalmazta meg felfedezését, melyet apjának /Bolyai Farkasnak/ írt egy levelében: „semmiből egy új, más világot teremtettem” (1823). Ő maga szorgalmazta egy nemeuklidészi alapokra helyezett mechanika kidolgozását,azaz „majdnem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését. Bolyai éveken át dolgozott a négynél magasabb fokú egyenletek megoldásával is. Két töredékes kéziratában ő is arra az eredményre jutott, hogy a négynél magasabb fokú általános algebrai egyenleteknek nincs megoldó képlete.

Érdekesség:

A Holdonkrátert neveztek el róla. Bolyai János születésének 100., 150., 175. és 200. évfordulóját konferenciákkal ünnepelték.
érdekesség

Bolyai János szülőháza, Kolozsvár

érdekesség
Helytörténeti fotók

Mándy Iván, Csutak-sorozat – 1961

Mándy Iván (1918-1995) Kossuth-díjas magyar író, 1999-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.Első novellája 1937-ben jelent meg a Magyarság című lapban. 1961- ben jelent meg a Csutak a mikrofon előtt című ifjúsági regény.

Műveinek világát meghatározta a környezet, amelyben élt: a Teleki és Mátyás tér környéke, a kisemberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek világa. Gyermekkönyvei klasszikussá váltak (Csutak-sorozat, 1956-1968). Első önéletrajzi ihletésű regényeiben is (Franciakulcs, 1948; A huszonegyedik utca, 1948), a gyermekkori tapasztalatok, emlékek válnak regénnyé: a lődörgők, a kétes egzisztenciák világa egy kamasz fiú tudatán átszűrve impresszionista képekben jelenik meg. A régi mozik, presszók, uszodák, tribünök, futballpályák alkotják a “Mándy univerzumot”.
érdekesség

Csutak a mikrofon előtt - könyvborító

érdekesség

Tildy Zoltán halála - 1961

Tildy Zoltán (1889-1961) református lelkész, politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök.Fia, ifj. Tildy Zoltán szintén kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő (az 1945–1947-es ciklusban. Felesége, Gyenis Erzsébet 1945-től férje államfői kinevezéséig szintén FKGP-i országgyűlési képviselő volt.

Értelmiségi családban született, a felvidékiLosoncon. 1910-ben a Pápai Református Teológiai Akadémia elvégzése után, a Somogy megyeiSzennán, később Tahitótfalun, illetve Szeghalmon volt lelkész. A háború után beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, a Kisgazdapárt színeiben. 1945. november 15-étől1946. február 1-jéigminiszterelnök volt, kormányának tagja volt többek közt Nagy Imre is, mint belügyminiszter.1946. február 1-jén szűnt meg a királyság mint államforma, mivel az Országgyűlés kikiáltotta a köztársaságot. A II. köztársaság első államfőjeköztársasági elnökként Tildy Zoltán lett.

Tildy elnöksége alatt folytak a háború utáni népbírósági perek a Bethlen- és Szálasi-kormányok egykori tagjai, többek közt Bárdossy László ellen. A halálos ítéleteket államelnökként Tildy írta alá, melynek nyomán jobboldali politikai ellenfelei a „palástos hóhér”-nak nevezték el.
érdekesség

Tildy Zoltán

érdekesség
Helytörténeti fotók

.
érdekesség
Helytörténeti fotók

.
érdekesség
Helytörténeti fotók

.
érdekesség
Helytörténeti fotók

.
érdekesség
Helytörténeti fotók

Egy magyar nábobmegfilmesítése - 1966

Az Egy magyar nábobJókai Mórregénye. A reformkorban játszódik. A mű olyan adomákra épül, mint a tékozlóan élő mágnás, vagy az idős főnemes fiatal polgárlánnyal kötött frigye, amivel semmirekellő rokonát kisemmizheti. A könyvet 1966-ban filmesítették meg, óriási sikerrel.

Az író saját bevallása szerint, egy anekdota ihlette a regény bevezető jelenetét, amit a neje mesélt el neki, míg Szolnoktól Nagyváradra utaztak. Az utazás négy napig tartott, feneketlen sártenger akadályozta a párt. Jókai felesége személyesen is találkozott egykor egy hasonló árvíz alkalmával egy alföldi dinasztia fejével, akit egész Magyarország Józsa Gyuri név alatt ismert.Jókai szándéka az volt, hogy először eredeti karaktereivel mutassa be ezt a figurát a régi magyar nemesség képviselőjeként, minden negatív tulajdonságával együtt, aztán megtisztulva állítsa az olvasók elé.
érdekesség

Jelenet a filmből, 1966

érdekesség

Kádár-rendszer vallási konszolidálódása - 1966

Az 1956-os forradalom leverése után kezdődő Kádár-korszak,ahatvanas évek második felére finomodott, és arendszer minden eszközt bevetett, hogy a társadalom megbékéljen helyzetével. Kezdetben a hatalom az egyházakat komoly ellenségnek tekintette, s fenntartotta magának a jogot, hogy megvétózza az egyházi kinevezéseket, és előírta az eskütételi kötelezettséget.”Hazánkban vallásszabadság van, pártunk kerül mindent, ami a vallásos emberek érzéseit sértené…” – jelentette be Kádár János 1966-ban.A vallási vezetők között végzett tisztogatást követően , az állam tehát „megbékélt” az egyházakkal…

Tíz évvel korábban azonban a rendszer nem volt ilyen nagyvonalú. Az ötvenes évek diktatúrája az egyik legkeményebb volt az egész szovjet megszállási övezetben. Érsekeket, püspököket, egyházi személyeket tömegesen lecsukni, papokat lincselni, egyik napról a másikra földönfutóvá tenni évszázadok óta regnáló szerzetesrendeket, iskolákat elvenni, az egyházat minden anyagi bázisától megfosztani, belső autonómiáját felszámolni, ez példa nélkül állt az ország ezeréves történetében. Az ötvenes években minden egyház éléről eltüntették a legitim, választott vezetőket, és saját bábfiguráikat ültették a helyükre.Azonban a meghirdetett konszolidáció – „puha” diktatúra idején is több mint 300 egyházi személy szenvedett el koholt vádak alapján börtönbüntetést.

Érdekesség:

Az egyházi vezetők kompromisszumot kötöttek, hogy az állam hagyjon némi életlehetőséget: a templom falai közt engedje a prédikációt, megengedje istentiszteletek tartását, felnőtteknek lehessen bibliaórát tartani, az ifjúságnak ellenőrzött keretek között hittant oktatni. Ezért viszont nagy árat kellett fizetni. A kollaboráns egyházi vezetők elfogadták az egyház működésének korlátozását. Elfogadták a kinevezések állami ellenőrzését és elfogadták, hogy például a katolikus egyház esetében a püspökségek levelezését az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) embere, gúnynevén a „bajuszos püspök” bontja fel egészen a hatvanas évek közepéig. Elfogadták, hogy jelentéseket kell írni mindenről, hogy még a meghívókat is cenzúrázza az ÁEH, ha három példánynál több készül belőle.
érdekesség

Kádári megnyilvánulások, 1966 előtt

„Mi a klerikalizmus ellen tűzzel, vassal, golyószóróval és börtönnel is harcolunk, mert nálunk nem klerikális, tehát papi uralom van, hanem munkás-paraszt uralom…” (Kádár János, 1958)

„…mit akarunk mi az egyházzal… most nem úgy lesz, hogy alkalmazkodnak és megmaradnak, hanem alkalmazkodnak és meg fognak szűnni.” (Kádár János, 1960. március 1-jén, az MSZMP PB ülésén)
érdekesség
Helytörténeti fotók

.
érdekesség
Helytörténeti fotók

.
érdekesség
Helytörténeti fotók

.
érdekesség
Helytörténeti fotók

.
érdekesség
Helytörténeti fotók

.
érdekesség
Helytörténeti fotók

.
érdekesség
Bibliográfia

Tankönyvek
- Závodszky Géza: Történelem az általános iskola 7. osztálya számára. 2. kiadás. Korona Kiadó. Bp., 1994.
- Helméczy Mátyás: Történelem 7. általános iskola számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2005.
- Helméczy Mátyás: Történelem az általános iskola 8. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2005.
- Alföldy Jenő – Simon Anna: Irodalom 7. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2009.
- Alföldy Jenő: Irodalom 8. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004.
- Tóth Krisztina Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 7.-8. évfolyam. Nemzeti Tkk., Bp. 2005 és 2009.
- Száray Miklós: Történelem III. középiskolák, 11. évfolyam. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007.
- Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV. tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006.
- Madocsai László: Irodalom Középiskola, 11. évfolyam. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.,
- Mohácsy Károly, Irodalom I-III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1994.
- Madocsai László: Irodalom a középiskolák 12. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004.
Folyóiratok
- Rubicon
- História
- Századok
Szakmai oldalak

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/cimlap/cimlap1.htm

http://www.literatura.hu/irok/irok.html

http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/

http://www.rubicon.hu/magyar/nyitolap/

http://www.mult-kor.hu/

http://www.historia.hu/

http://www.szazadok.hu/index2.htm

http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/hatvanasevek/bibliografia

http://www.nogradarchiv.hu/id-203-tortenelmi_folyoiratok.html

http://tortenelemportal.hu/

http://www.literatura.hu/archivum/magyar.htm

Web

http://www.pim.hu/object.576401db-50f9-47b8-8465-20b15cd96432.ivy

http://www.citatum.hu/

http://www.enciklopedia.fazekas.hu/

http://tar.infotars.hu/ppl513/private/linkirodalom_11.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1245.html

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/index.html

http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/noi_lapok/szoveg.html

http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/index.html

http://timelord.blog.hu/tags/politika

http://mek.niif.hu/02100/02185/html/1241.html

http://idezetekkonyve.hu/

+ -